A D-vitamin (kalciferol) zsírban oldódó vitamin. Legaktívabb formája a D3-vitamin (kolekalciferol), amely bőrben, ultraibolya sugarak (napsugárzás) hatására keletkezik. Gyermekek és fiatalok bőrében kb. kétszer olyan intenzíven képződik D-vitamin, mint az idősekében, de ezt a folyamatot több tényező befolyásolhatja: az éghajlat, a légköri szennyeződés, a napozás, a szabadban való tartózkodás, a bőr festenyzettsége (a sötét bőrszín hátrányt jelent), genetikai tényezők. Nagyon kis mennyiségben ételekből is hozzájuthatunk D-vitaminhoz. D-vitaminban gazdag a máj, tojássárga, halmájolajok és a D-vitaminnal dúsított termékek.

A D-vitamin elősegíti a kalcium és foszfor felszívódását a bélcsatornából, és közvetlenül befolyásolja a csontképzést. A D-vitamin hiány gyermekekben angolkórt (rachitis) okoz, ez lényegében csontosodási zavar, amely leginkább a növekedési porcokat érinti. Következményei: a csontvégek deformálódnak, az elülső kutacs később zárul, a fogzás is késik, a fogzománc gyenge, fejletlen. Az angolkór manapság már enyhébb formában jelentkezik, leginkább a 3-18 hónapos korúak között.

A D-vitamin szintjének mérését mindig orvos kezdeményezi, mivel a súlyos D-vitamin hiányban szenvedő gyermek rendszerint krónikus betegségben szenved. Ezek közül leggyakoribbak: a csont- és kötőszöveti betegségek, elhízás, máj és veseelégtelenség, felszívódási zavarok, endokrin megbetegedések. Klinikai tanulmányok alapján a D-vitamin hiánynak szerepe lehet mindkét típusú cukorbetegség kialakulásában. A D-vitamin normális szintje 50-250 nmol/l (= 20-100ng/ml).

A D-vitamin vérszintjének meghatározása a következő esetekben indokolt:
− növekedési zavarok, serdülőkori csontosodási zavarok, krónikus vesebetegségek, felszívódási zavarok, egyéb krónikus betegségek;
− terhesség: 18 éves kor alatt vagy 35 éves kor felett, 3 terhesség után, cukorbeteg terhesnél, elhízás esetén (30 testtömeg index felett);
− D-vitamin hiányos szoptató anyák.

Viszonylag gyakori a D-vitamin túladagolás is, amelynek tünetei: étvágytalanság, hányás, székrekedés, hasfájás, a súlynövekedés leállása vagy lelassulása, továbbá a lágyszövetek elmeszesedése, vesekő képződés. Hogy ne fordulhasson elő, figyeljünk a tápszerek és tejitalok D-vitamin tartalmára!

Mit kell még tudnunk ma a D-vitaminról?

Az élet első ezer napjában, a magzati életet is beleértve, fontos a megfelelő tápanyag-, ásványianyag- és vitaminbevitel, ugyanis a növekedés és fejlődés legintenzívebb szakaszát jelenti ez a periódus. Csecsemők és kisgyermekek D-vitamin pótlása kötelező, hiszen az anyatej viszonylag kevés D-vitamint tartalmaz. A 6 hónap után bevezetett babaételek fontos D-vitamin források (tojássárga, máj, hal).

Javasolt D-vitamin adagolás a legújabb szakmai ajánlás alapján (N.E. = nemzetközi egység):
  − A terhesség III. trimeszterében: nyári időszakban napi 400 N.E., míg hideg évszakban vagy hiányos táplálkozás esetén, szennyezett levegőjű környezetben 800 N.E.
  − A helyes táplálkozásra való nevelés: a csecsemő kizárólag anyatejjel való táplálása az élet első 6 hónapjában, szükség esetén D-vitaminnal dúsított tápszerek használata, a tehéntej- fogyasztás
kerülése 1 éves kor alatt, D-vitaminban gazdag ételek rendszeres fogyasztása gyermek-korban.
  − Megfelelő napozás: 10-30 perc napon töltött idő elegendő a vitamin megfelelő szintű termelődéséhez, ami napi 2000 N.E.-t is jelenthet, levegőztetés már az első héttől kezdve, tengerparti kúra évente 10-12 nap (ezalatt nem
adunk D-vitamint), aktív mozgás a szabadban.
  − 7 napos kortól folyamatosan 18 hónapos korig, 400 N.E. naponta ( ≈ 1 csepp/nap)
  − 18 hónapos kortól a növekedés befejeztéig csak a hideg évszakban, szeptembertől-májusig adunk D-vitamint, 600 N.E. naponta ( ≈ 1 csepp naponta)
  − Nemzetközi ajánlások a D-vitamin adagolást egy egész életre javasolják.
  − A D-vitamin mellett csecsemőnek és kisgyermeknek kalcium adagolás abban az esetben javasolt (50 mg/kg/nap), ha a gyermek nem fogyaszt 400 ml tejet naponta.

Emelt adag, vagyis napi 1000 N.E. D-vitamin (2 csepp) javasolt a következő esetekben:
  − kis csecsemők, ha az anya nem részesült D-vitamin pótlásban a terhesség alatt;
  − koraszülött és sorvadt csecsemők az első 6 hónapban;
  − téli évszakban született csecsemők 4 hónapos korig;
  − szennyezett levegőjű környezetben élő gyermekek, szociálisan hátrányos helyzetű csecsemők és kisgyermekek, intézményben gondozott kisgyermekek;
  − gyakran megbetegedő csecsemők, hosszas kórházi bennfekvés után.
A D-vitamint mindig szájon keresztül, cseppekben illetve nagyobbaknak drazsé formájában adagoljuk. A cseppet közvetlenül a baba szájába vagy nyelvére cseppentjük, vagy egy kanál anyatejbe cseppentve adjuk oda.
A D-vitamin nemcsak a csontok szempontjából igen fontos, hanem az immunrendszerre is kedvezően hat, és tumorellenes hatást is gyakorol. Számos adat van arról, hogy a jó vírusellenes immunitáshoz szükség van megfelelő D₃-vitamin szintre, illetve a D-vitamin hiánynak szerepe van a COVID-19-re is jellemző súlyos szövődmények rizikójában. A D-vitamin valójában nem csak vitamin, hanem hormon (szteroidhormon), amely csökkenti a gyulladást és fokozza a vírusellenes célzott immunválaszt. Voltaképpen tehát nem speciális hatás érvényesül, hanem a szervezet ellenálló képességét növeli a vírustámadás esetén.

Felelős szerkesztő: Dr. Tarczali Mária, gyermekgyógyász főorvos, ERPE Gyermekgyógyász Szakcsoport
A Tájékoztató elsősorban az Egészségügyi Minisztérium érvényben lévő irányelvére támaszkodik (Ghidul privind
evaluarea și terapia deficitului de vitamină D la gravidă, nou-născut și copil, anexa 1 din Ordinul MS nr. 1240/09.08.2019).

A tájékoztató letölthető pdf formátumban magyar vagy román nyelven.