Az alábbiakban röviden bemutatjuk a Techasatian L, Phungoen P, Chaiyarit J et al: Etiological and predictive factors of pediatric urticaria in an emergency context. BMC pediatrics, 2021, 21(1), 1-6. közleményt. A szerzők 4 éven át feljegyezték minden csalánkiütéssel jelentkező gyermek tüneteit és kórokát (amennyiben sikerült azonosítani). 

A csalánkiütés (urticaria) gyakran előfordul gyermekek körében, a leggyakoribb dermatológiai kórképek közé tartozik, amivel a gyermekek sürgősségi ellátása során találkozhatunk. 

Az urticaria prevalenciája gyermekeknél 15,3 és 22,5% között mozog. Bár az esetek többségében a csalánkiütés jóindulatú betegség tünete, azonban ez a probléma szülői aggodalmat okozhat különösen az első epizód alkalmával. Az urticaria az anafilaxia korai jele is lehet, amelyek azonnali kezelést igényel. A diagnózis felállítása egyszerű a  jellegzetes duzzanattal járó, csoportokban elhelyezkedő vagy nagyobb kiterjedésű kiütések, melyek testszerte jelentkezhetnek,  néha angioödémával társulva. A betegség rövid lefolyású, a kiütések gyakran viszketnek.  A diagnózis kihívást jelenthet bizonyos körülmények között,  például olyan állapotokban, amelyek utánozhatják a csalánkiütést (vírusos exanthema, morbilliform, gyógyszer-indukálta kiütés, rovarcsípés, kontakt dermatitis). Az akut, epizodikus forma gyermekkorban a legelterjedtebb és ez gyakran visszatérő jelenség. A csalánkiütést és az angioödémát különféle etiológiák okozzák amelyek általában különböznek a  korcsoportok között. Ide tartoznak: fertőzések (vírus, baktériumok, gomba és parazita), ételallergiás reakciók,  gyógyszerek vagy fizikai ingerek. Sok esetben nem lehetséges egy adott ok azonosítása (idiopátiás urticaria). A különböző kórokok eltérő kezelési stratégiát igényelnek. Egy nemrégiben megjelent publikáció összefüggést talált gyógyszerekkel, fertőzésekkel (mint etiológiai tényezők), az allergiás kórelőzménnyel, illetve kimutatta a láz és az urticaria együttes előfordulásának prediktív szerepét az angioödéma megjelenésére.
Az urticaria etiológiájának jobb megértése segítség lehet a gyermekorvosoknak, hogy betegeiket megfelelő kezelésben részesítsék.
A jelen kutatási tanulmányban a szerzők keresztmetszeti epidemiológiai vizsgálatot végeztek 2016. január 1 és 2019. december 31 között. A Health Object Program® szoftver adatait dolgozták fel a Srinagarind Kórházban, Thaiföldön. A tanulmányba beválasztottak minden olyan 18 évesnél fiatalabb beteget, aki első alkalommal kapott   urticaria diagnózist a sürgősségi osztályon. Összesen 515 urticariás gyermek jelentkezett a sürgősségi osztályon a vizsgálat során, ebből 55% fiú és 45% lány. A betegek többsége óvodás korú volt (40,97%), majd a gyakorisági sorrendben az iskolás korúak következtek (28,16%), majd a serdülők  (22,14%) és csecsemők (8,74%). 
68 beteg (13,2%) volt lázas és 27 betegnek (5,24%) volt angioödémája. Allergiás háttérbetegséget  (atópiás dermatitis, allergiás nátha és asztmát) 59 betegnél (11,45%) dokumentálták.  Az urticaria kezdete a betegek többségénél (79,42%) kevesebb mint 24 órával a sürgősségi osztály meglátogatása előtt volt. Hat fő etiológiai kategóriát azonosítottak. A csalánkiütés leggyakoribb oka fertőzés – főként vírusfertőzés (51%), majd következik az idiopátiás csoport (34,37%), inhaláló szerek (6,99%), gyógyszerek (4,08%), ételek (2,52%) és rovarcsípések (0,78%).
Egy nemrégiben megjelent tanulmány a folyamatban lévő COVID-19 járványról megállapította, hogy az akut urticaria és a láz lehetnek akár a koronavírus fertőzés első megnyilvánulásai. Úgy gondolják, hogy a fertőzés okozta csalánkiütés kiváltja a komplementrendszer és plazma effektor rendszerek aktiválódását, míg a többi forma (ételek, gyógyszerek, belégzés okozta  csalánkiütés) IgE- és IgE-receptor-függő mechanizmus révén jelentkezik. Tehát csecsemőknél és óvodás korúaknál a fertőzés volt a leggyakoribb ok az urticaria előfordulásában, míg a nagyobbaknál (iskolás és serdülők) rendszerint nem volt kimutatható ok (idiopátiás csalánkiütés), ritkábban gyógyszerek vagy valamilyen inhalatív allergén okozta az urticariát.
Nem lázas betegeknek is lehet fertőzés okozta csalánkiütése. Ennek oka lehet, hogy a betegeknél megjelenhet a csalánkiütés a fertőzés alatt, de akár napokkal vagy hetekkel később is. Ezért mindig keresni kell a fertőzésre utaló tüneteket, még láz nélküli urticariás gyermekeknél is. Angioödémát 27 betegnél találtak (5,24%). Ez a tünet adott esetben az anafilaxia korai jele is lehet. Angioödéma előfordulhat az urticariás kiütésekkel együtt  vagy izolált leletként. Allergiás alapbetegségeket (atópiás dermatitis, allergiás náthát és asztmát) 59 betegnél dokumentáltak (11,46%). Egy nemrég megjelent publikáció serdülőkorúak körében összefüggést írt le krónikus spontán csalánkiütés és atópiás betegségek között. Ezek az asszociációk bizonyíthatók voltak a jelen tanulmányban is, ahol összefüggést találtak az azonosított kórokkal rendelkező urticariás eseteknél (étel, inhaláció, gyógyszer, rovarcsípés és fertőzés) a háttér allergiás betegségekkel (P <0,001).

KÖVETKEZTETÉSEK
A jelen tanulmány során a csalánkiütések számos okát sikerült azonosítani (ételek, inhalált allergének, gyógyszerek, rovarcsípés és fertőzés).
Minden feltárt etiológiának szoros összefüggése volt a háttérben meghúzódó allergiás betegségekkel, amelyek közül az élelmiszer és a belégzés okozta urticaria volt magasabb szignifikancia szinten bizonyítható. Jelen tanulmány is megállapította, hogy gyermekeknél a fertőzés a leggyakoribb ok az akut urticaria előfordulásában. Ez az etiológia (fertőzés okozta csalánkiütés) egyes esetekben lázzal egyidejűleg jelentkezik, azonban gyakori a nem lázzal járó forma is. Ezért gyermekpopulációban a gyermekorvos mindig keresse az urticaria kiváltó okai között a fertőzés tüneteit, azoknál is, akik nem lázasok.

Szerkesztő megjegyzése:

   - az urticaria a bőr felsőbb rétegeit érinti, az angioödéma a bőr mélyebb rétegeinek duzzanatát jelenti;
   - a nem allergiás angioödéma egyik formája a herediter angioneurotikus ödéma, amely soha nem társul urticariával, urticaria jelenléte más diagnózis keresésére kötelez!