A gyomornyálkahártya gyulladása – hurut (gastritis) lehet akut, vagy krónikus lefolyású. Az akut gyulladás viszonylag gyakori kisgyermekek körében is. Kiváltó oka lehet:
♦ gyógyszer (nemszteroid gyulladáscsökkentők – ibuprofen, naproxen; kortizonkészítmények),
♦ étel (ritkán kiváltó ok, gyakrabban súlyosbít meglévő gyulladást),
♦ alkohol,
♦ vegyszerek (tartósított és fast-food élelmiszerekben fellelhető nátrium-glutamát, ízfokozók), maró anyagok lenyelése,
♦ fertőzés – leggyakrabban Helicobacter pylori, vírusok,
♦ sugárterápia, műtéti beavatkozások, stressz.
Görcsös has- és gyomorfájás, nyomás- és teltségérzet, felfúvódottság, étvágytalanság, rosszullét, hányás, súlyosabb esetekben szurokszéklet („fekete” széklet, vér a székletben) és vérhányás. Megfigyelhető, hogy a tünetek közvetlenül evés után erősebben jelentkeznek. Csecsemőknél az étkezésekhez kötött sírás lehet az egyedüli jel.
Orvoshoz kell fordulni szurokszéklet vagy vérhányás esetén, heveny rosszabbodáskor, és ha 4 hétnél tovább tart a kór lefolyása. Lehetséges szövődmények: gyomorfekély, gyomorvérzés vagy – perforáció, nyombélfekély. Hosszú távon a gyomorrák kockázata is nő.
A diéta célja a panaszok megszüntetése, a gyomor és a bélrendszer tehermentesítése.
A kezelés progresszív diétán alapul, vagyis fokozatosan építjük be az egyes tápanyagokat az étrendbe. Az első 12-24 órában kezdetben koplal a beteg, majd folyamatos folyadék- és elektrolitpótlás történik. Ha a gyermek nehezen viseli az éhséget, akkor ehet levest, ihat teát, de mást ne egyen. Főként a hányós betegnek van szüksége folyadék-pótlásra. Erre alkalmas a víz, szénsavmentes ásványvíz, limonádé, csipkebogyótea, kamillatea, hársfatea, szűrt almalé, sárgarépalé, ami hidegen alkalmazva csökkenti a hányingert. A tea enyhén édesíthető (1 literhez 2 evőkanál cukor), ha a gyermek másként nem fogadja el. A túlzott cukrozás kerülendő, mert ingerelheti a nyálkahártyát. Orális rehidráló folyadékot is alkalmazhatunk.
Második naptól kezdve a szénhidrátot kell bevezetni főleg keményítő tartalmú ételek adásával: száraz rántással készült leves, köménymagleves, zsírtalan húsleves, vizes burgonyapüré, héjában főtt burgonya, héjában sült burgonya, rizsnyák, főtt rizs, almamártás, pirított fehér kenyér, kifli, zsemle, kétszersült, háztartási keksz. A nyers reszelt alma is jótékony hatású, ugyanis a pektintartalma miatt nyugtatja a gyulladt gyomornyálkahártyát, illetve megköti a káros anyagokat.
A panaszok enyhülése esetén már fehérjét is kaphat, vagyis sovány húsokat zsírmentesen elkészítve (pl. főzve vagy alufóliában sütve), zsírszegény tejtermékeket (pl. sovány túró, joghurt, sovány sajtok), zsenge zöldfőzelékeket, lágy tojást. Fontos a gyakori (napi 6-7) étkezés kis mennyiségű ételekkel. A zsiradék bevezetése a diéta utolsó szakaszában és csak fokozatosan történjen. Étolaj, vaj, vajkrém, esetleg margarin használható. A tejet mindenki egyéni tűrőképessége alapján ihatja, de kezdetben inkább a sovány tej javasolt.
Ha a fenti sorrendet megtartva a beteg jól tűri az egyes ételek bevezetését, akkor kb. egy hét múlva tud visszatérni a szokásos étrendjéhez.
♦ nagyon forró vagy nagyon hideg ételek,
♦ szénsavas víz, szénsavas üdítők, nem természetes üdítők, savas üdítők,
♦ tömény édesség: csokoládé, kakaó, méz, lekvár, nagyon édes tejszínhabos vagy vajkrémes sütemények, cukorkák,
♦ mandula, mogyoró, friss meleg kenyér
♦ zsiradék: zsír, szalonna, disznóhús, zsíros hal, hal-konzervek, rák, ikra,
♦ nyers zöldség: paprika, retek, káposzta, uborka, paradicsom, szemes paszuly, lencse, borsó, gomba, zeller, hagyma, fokhagyma (10 napig),
♦ nyers gyümölcsök nem, csak banán – 7 napig (nem túl édes kompót formájában viszont engedélyezett),
♦ fűszerek: mustár, torma, bors, paprika, savanyúságok, ketchup,
♦ sült ételek, rántás,
♦ chips, fűszeres kukoricapehely (pufuleți),
♦ szeszes italok, cigaretta, kávé.
♦ Magas rosttartalmú élelmiszerek: bogyók és zöld-levelűek. A brokkoli külön kiemelhető a rosttartalma és szulforafán (a Helicobacter pylori baktérium ellenszere) tartalma miatt;
♦ Egészséges zsírokat tartalmazó élelmiszerek: lazac, szardínia, dió, avokádó, olajbogyóolaj, egyéb magvak;
♦ Probiotikus ételek és italok: yoghurt, kefír, kombucha, savanyú káposzta, amelyek „jó” baktériumokat tartalmaznak, az immunrendszert támogatják, a bélnyálkahártya felszívóképességét és regenerálódását segítik;
♦ Sovány fehérjék: csirke- vagy pulykamell, tojásfehérje, tonhal, hüvelyesek;
♦ Antibakteriális hatású, flavonoidokban gazdag ételek: fokhagyma, hagyma, áfonya, zeller, méz, gyömbér, kurkuma (csak a heveny szakasz lezajlása után, és figyelembe véve a korcsoport sajátosságokat);
♦ Zöldséglevek: krumplilé, sütőtöklé.
♦ Tea: kamilla, borsmenta, cickafark, édesgyökér 1:1 arányú keveréke, valamint a következő gyógyfüvek egyike: édesköménymag, zab, mályvalevél/virág, citromfű. Napi háromszor csészényi forrázat.
♦ A nyálkahártya védelmét szolgálja: lenmag nyákanyaga. 1 evőkanál durvára tört barna lenmag 1 csésze meleg vízzel leönteni, 1 órát állni hagyni, leszűrni és meginni.
Ajánlott a sok mozgás, lazító gyakorlatok, autogén tréning, progresszív izomlazítás vagy meditáció, korcsoportnak megfelelő tevékenységgel, túlsúly esetén lefogyni, kerülni az esti késői evést, legalább 2 órával lefekvés előtt legyen az utolsó étkezés.
A pepticus fekélybetegség gyermekkorban viszonylag ritka, de az endoscopos vizsgálatok elterjedése óta egyre gyakrabban sikerül kimutatni. A fekélybetegség étrendi kezelése az idők folyamán sokat változott, voltak szigorú diéták, egy-egy étel fogyasztásának hangsúlyozása, stb, azonban egyik diéta sem bizonyult mindenki számára hatásosnak. A fekélybetegség diétájára tehát a nagy egyéni különbségek jellemzők, ezért fontos, hogy mindenki tapasztalja ki, hogy neki mi okoz panaszt.
2025 szeptemberében, néhány héttel ezelőtt a NICE közzétette a pneumónia diagnózisára és kezelésére vonatkozó legfrissebb irányelvét (NG250), amely felnőttekre és gyermekekre vonatkozóan is tartalmaz ajánlásokat. A NICE irányelvek elsősorban angliai szakemberek számára kötelező erejű ajánlások, azonban magas színvonalú, evidenciákon alapuló útmutatásokról lévén szó, amelyre világszerte szakmai standardként tekintenek, minden gyermekellátó orvosnak érdemes ismerni azokat. Véleményem szerint el kell gondolkodnunk azon, hogy a saját gyakorlatunkban az antibiotikum-kezelés időtartama, a választott szerek spektruma és a kiegészítő vizsgálatok mennyiben felelnek meg az aktuális nemzetközi ajánlásoknak (a baktériumok eltérő antibiotikumrezisztenciája, a lakosság eltérő egészségi állapota vagy az eltérő szociális- és gazdasági háttér valóban indokolják az eltérő kezelési sémákat?). Az alábbiakban kiemeltük a számunkra lényeges pontokat.
A véralvadás nagyon komplex folyamata az emberi szervezetnek. Védő, vérzéscsillapító szerepe van, traumák, sérülések esetén, de csak ha megfelelő helyen, ideig és mértékben történik. Normális körülmények között az alvadást elősegítő és gátló faktorok egyensúlyban vannak. A trombofília fokozott véralvadási hajlamot jelent, nagyobb trombózis rizikót. Egyáltalán nem ritka állapot, kb. minden 4. embert érint. A kóros vérrögképződés életveszélyes tromboembóliás betegséghez vezethet. A mélyvénás trombózis ill. tüdőembólia gyakorisága 18 éves kor alatt kb. 1:100 000.
Tovább olvas ...
Dr. Mihai Craiu új könyve (Cartea sănătății copilului tău) 2025. június 1-jén jelent meg, és valódi segítséget kínál a szülőknek a gyermekgondozás egyik legnagyobb kihívásában: hogyan ismerjük fel, mikor van valóban ok az aggodalomra, és mit tegyünk, ha a gyermek megbetegszik?
Több évtizedes gyermekorvosi tapasztalata alapján Dr. Craiu közérthetően és tudományosan megalapozottan válaszol azokra a kérdésekre, amelyek szinte minden szülő fejében megfogalmazódnak:
Tovább olvas ...