2023. december 5-én Romániában kanyarójárványt jelentett be az Országos Közegészségügyi Intézet, mivel 29 megyében több mint 2000 kanyarós esetet regisztráltak. 2024. június 9-ig folyamatosan emelkedett az esetszám, összesen 18146 kimutatott kanyarós beteg volt Romániában. Megyék szerint, Brassó 2074, Maros 1216, Kovászna 458, Hargita 272 esettel szerepelnek az országos, nyilvános statisztikában. Eddig 18 halálos esetet tartanak számon (mind oltatlan betegek voltak).
A kanyaró egy gyermekkori, vírusos, fertőző betegség, mely a kötelező védőoltás bevezetése előtt endémiás volt Európában. Általában gyermekkorban megtörtént a fertőződés, és kialakult az immunitás a betegséggel szemben. Nagyobb járványok 2-5 évenként alakultak ki.
Az oltás (RRO, MMR) legyengített kórokozókat tartalmaz, 1 éves kor körül kapják a csecsemők, 90-95%-os védettséget biztosítva számukra. 6 éves korban javasolt az emlékeztető oltás felvétele. Járványok alatt (idén is) már 9 hónapos korban kapnak úgymond nulladik oltást, hogy már korábban védettek legyenek. Kisebb csecsemőknek is jól jönne a védelem, de ez az oltás náluk nem hatásos.
Mára, az oltásnak köszönhetően, megváltozott a betegség járványtana, ritkábbak a járványok, és inkább azokra a területekre korlátozódnak, ahol alacsony a lakosság átoltottsága. Ezeken a területeken a betegség gyorsan elterjed, a fogékony egyének között, mivel a fertőzőképesség nagyon magas, közel 100%-os. A nyájimmunitás kialakulásához 95%-os átoltottságra van szükség.
A betegség tünetei 10 napos lappangási idő után jelennek meg, magas lázzal, orrfolyással, kötőhártya gyulladással, köhögéssel kezdődik, majd 3-4 nap múlva jelentkeznek a tipikus vörös kiütések az arcon, testen, végtagokon. Társulhat étvágytalanság, hányás, hasmenés, kiszáradás.
A kanyaró súlyosabb lehet csecsemőkorban, felnőtteknél, terheseknél. Az immundeprimált betegek esetében nagyon gyakoriak a szövődmények és a halálhoz vezető súlyos formák. Átlagosan minden negyedik beteg kerül kórházba, tehát a reális esetszám a kimutatott és lejelentett esetek többszöröse.
A szövődmények kialakulása viszonylag gyakori (30%). 1000 beteg közül 1-3 esetben lehet halálos kimenetelre számítani. Gyakoribb szövődmények: otitis media (vagyis középfül-gyulladás, 7-9%), pneumonia (tüdőgyulladás, 1-7%), hasmenés (8%), encephalitis (agyvelő gyulladás, 0.1%). Ritka, de nagyon súlyos szövődménye a kanyarónak a SSPE- Subacut sclerotizáló panencephalitis (1:100 000 eset).
A betegség lezajlása után gyakran alakulnak ki újabb, késői szövődmények: bakteriális tüdőgyulladások, mellhártya gyulladás, meglevő TBC fellángolása, mivel a kanyaró maga is átmeneti immundeprimált állapotot okoz a betegeknél.
Összefoglalva
A kanyarón innen:
- van védőoltás, ami kötelező volna, de különböző okok miatt sokan nem kapják meg (oltásellenesség, hanyagság, migráló életmód, családorvoshiány, álhírek terjesztése a médiában, stb.)
- a csökkent átoltottság miatt nem tud kialakulni a nyájimmunitás
- járványok alakulnak ki, amelyek gyorsan terjednek az oltatlan populációban
- megbetegednek a krónikus betegek, immundeptimáltak, a még be nem oltott csecsemők, a részlegesen oltottak, stb.
A kanyarón túl:
- a szövődményes esetek több vizsgálatot, kórházi kezelést igényelnek, leterhelve az egészségügyi ellátást,
- a szövődmények súlyosak, esetleg halálosak is lehetnek,
- a késői szövődmények - bakteriális tüdőgyulladások, mellhártya gyulladás, TBC fellángolása, SSPE maradandó károsodásokat okozhatnak.
Forrás:
Institutul Națiomal de Sănătate Publică, Centrul Național de Supraveghere și Control al Bolilor Transmisibile: Situația rujeolei în România-09.06.2024.
European Centre for Disease Prevention and Control: Measles.
2025 szeptemberében, néhány héttel ezelőtt a NICE közzétette a pneumónia diagnózisára és kezelésére vonatkozó legfrissebb irányelvét (NG250), amely felnőttekre és gyermekekre vonatkozóan is tartalmaz ajánlásokat. A NICE irányelvek elsősorban angliai szakemberek számára kötelező erejű ajánlások, azonban magas színvonalú, evidenciákon alapuló útmutatásokról lévén szó, amelyre világszerte szakmai standardként tekintenek, minden gyermekellátó orvosnak érdemes ismerni azokat. Véleményem szerint el kell gondolkodnunk azon, hogy a saját gyakorlatunkban az antibiotikum-kezelés időtartama, a választott szerek spektruma és a kiegészítő vizsgálatok mennyiben felelnek meg az aktuális nemzetközi ajánlásoknak (a baktériumok eltérő antibiotikumrezisztenciája, a lakosság eltérő egészségi állapota vagy az eltérő szociális- és gazdasági háttér valóban indokolják az eltérő kezelési sémákat?). Az alábbiakban kiemeltük a számunkra lényeges pontokat.
A véralvadás nagyon komplex folyamata az emberi szervezetnek. Védő, vérzéscsillapító szerepe van, traumák, sérülések esetén, de csak ha megfelelő helyen, ideig és mértékben történik. Normális körülmények között az alvadást elősegítő és gátló faktorok egyensúlyban vannak. A trombofília fokozott véralvadási hajlamot jelent, nagyobb trombózis rizikót. Egyáltalán nem ritka állapot, kb. minden 4. embert érint. A kóros vérrögképződés életveszélyes tromboembóliás betegséghez vezethet. A mélyvénás trombózis ill. tüdőembólia gyakorisága 18 éves kor alatt kb. 1:100 000.
Tovább olvas ...
Dr. Mihai Craiu új könyve (Cartea sănătății copilului tău) 2025. június 1-jén jelent meg, és valódi segítséget kínál a szülőknek a gyermekgondozás egyik legnagyobb kihívásában: hogyan ismerjük fel, mikor van valóban ok az aggodalomra, és mit tegyünk, ha a gyermek megbetegszik?
Több évtizedes gyermekorvosi tapasztalata alapján Dr. Craiu közérthetően és tudományosan megalapozottan válaszol azokra a kérdésekre, amelyek szinte minden szülő fejében megfogalmazódnak:
Tovább olvas ...