A vas feltétlenül szükséges gyermeke táplálásában, hiszen hiánya az egyik leggyakoribb betegséget, a vashiányos vérszegénységet okozza. Ennek előfordulása a leggyakoribb 4-6 hónapos korban, amikor a vasat vaskészítmény formájában pótolni kell. A másik leggyakoribb érintett korcsoport az 1-3 éves gyerekek.
A vas az élelmiszerekben két formában van jelen. Az egyik a hem vas, a másik a nem hem vas. Hem vas található a májban, vörös húsokban (marha, sertés), a szárnyasokban, halakban, tojásban, állatok vérében. Nem hem vasat tartalmaznak a növényi eredetű élelmiszerek, így a magas vastartalmú zöldségek (cékla, spenót) és gyümölcsök (szeder, ribizli) is, de a növényi forrásokból leginkább a fügéből, diófélékből és a mandulából tud legjobban hasznosulni ez a típusú vas.
A növényi eredetű ételekből a vas nagyon nehezen hasznosul, ezért javasolt azokat hem vasat tartalmazó ételekkel együtt fogyasztani, akkor a hem vas segíti a nem hem vas hasznosulását is. A vas felszívódását segíti a C-vitamin, a folsav, a fruktóz, valamint a savas közeg. Tehát a gyümölcsök, gyümölcslevek, sötétzöld zöldségek kedvezően befolyásolják a vas felszívódását. A felszívódást gátolja az élelmiszerek magas réz, cink, mangán, calcium, fitát és oxalát tartalma. Sok fitátot tartalmaznak a gabonafélék, lisztes termékek, így a kenyerek és péksütemények, diófélék, hüvelyesek. A spenót magas vastartalmú, de oxalát tartalma miatt a vas kis százaléka tud csak hasznosulni. Magas oxalát tartalmú továbbá a sóska és a rebarbara is. Bizonyos magas fehérjetartalmú növények, mint a szója, hüvelyesek, diófélék szintén gátolják a vas hasznosulását, ugyanez a helyzet a gumósokkal is pl. burgonya. A polifenolok is kedvezőtlen hatásúak ebben a tekintetben. Polifenolokat tartalmaznak a teák, egyes zöldségek és a hüvelyesek. Tehát legjobban szívódik fel a vas, ha a vasat tartalmazó élelmiszereket önmagukban fogyasztjuk vagy a felszívódást segítő élelmiszerekkel egyidőben.
Amennyiben vaspótlásra szorul a gyermek, az étrend naponta tartalmazzon valamilyen húst 7 hónapos kor után. Hozzá a köret lehet saláta (kedvező hatásúak a fejessaláta, káposzta, sötétzöld zöldségek, paradicsom, paprika) vagy sűrítés nélküli főzelék (párolt zöldségek vagy a főzelék állagot turmixolással érjük el), kompótnak, befőttnek vagy mártásnak elkészítve. Amennyiben nem okoznak panaszt, hasmenést, érdemes 1-2 darab aszalt gyümölcsöt is bevezetni 1 éves kor felett, akár turmixban vagy más gyümölccsel kombinálva. A mártást ne liszttel sűrítse, hanem a gyümölcs egy részének pürésítésével (turmixolás). Ugyanígy zöldségekből is készíthető mártás. A reggeli, ebéd és vacsora mindenképpen teljes értékű legyen, tehát tartalmaznia kell húst, halat, tojást vagy tejet, illetve tejterméket. Reggelihez, vacsorához iható frissen facsart vagy 100%-os narancslé, tej vagy tejes ital.
Gyakori hiba az egyoldalú, nagy mennyiségű tejfogyasztás, ami vérszegényéget okoz. Fontos, hogy a gyermek napi tejadagja ne haladja meg az 500ml-t. A kecske- vagy szamártej a közhiedelemmel ellentétben nem egészségesebb ital a csecsemők vagy kisgyermekek számára. Csecsemők esetén javasolt a bébi müzlik fogyasztása, 1 éves kor után pedig a junior tejpor fogyasztása.
Tojás hetente 4-5 db fogyasztható, de ebbe bele kell számolni az ételekhez, tésztákhoz felhasznált tojást is, ezért önálló ételként hetente egyszer-kétszer fogyasztható.
Hetente ugyancsak egyszer vagy kétszer ajánlott a hal. Tengeri és édesvízi hal is jó, frissből vagy mirelitből ugyanúgy készíthetjük az ételt lehetőleg minél kevesebb zsiradékot használva. Csak az előre panírozott halrudak nem megfelelőek, mivel a halpéphez más adalékokat is felhasználnak.
Máj fogyasztása hetente egyszer ajánlott. Lehet csirke, kacsa, liba, sertés vagy marhamáj is, de semmiképpen sem javasolt az üzletből vásárolt kenőmájas. Májat sütve, főzve, resztelt májnak vagy gombócnak levesbetétként készíthet. Vashiány esetén italnak a természetes gyümölcs- és zöldséglevek a legjobbak. Tea kerülendő. Köretként adható burgonya, rizs, tészta, hagyományosan, sűrítéssel készülő főzelék is legfeljebb heti 3-4 alkalommal, a másik három napon viszont a fent említett kedvezőbb hatású köretet javasoljuk.
• babakásák és babatápszerek: (vassal dúsított) 30 grammban 20-30 mg vas van, ráadásul jól felszívódó, nagyon könnyen lebontható formában
• gyümölcsök:
- almalé: 1 dl-ben 1,5 mg vas van átlagosan
- dió: 50 grammban 2 mg vas van
- füge: (szárítva) 100 grammban vagy 4-5 mg vas
- körte: 100 grammban 2 mg vas van
- ribizli (főleg a fekete, de a piros is): 100 grammban 4-6 mg vas van
- sárgabarack: 100 grammban 2 mg vas van
- sárgabarack (aszalva): kb. 10 szemben kb. 2-3 mg vas van
- szamóca (földieper): 100 grammban 3 mg vas van
- szilva vagy szilvalé: 1 dl szilvalében vagy 6-8 szem átlagos friss szilvában 5-6 mg vas van
• húsok, halak:
- bárányhús: 100 grammban 2 mg vas van
- pulykahús 100 grammban 2-3 mg vas van
- vörös húsok (marha, borjú, sertés) 100 grammban 3-4 mg vas van
- szardínia az átlagos jó minőségű konzervben 100 grammban 3 mg vas van
- tonhal az átlagos jó minőségű konzervben 100 grammban 2 mg vas van
• máj:
- libamáj 100 grammban 6-7 mg vas van
- májpástétomok, kenőmájas 100 grammban 4-5 mg vas van
- sertésmáj, marha-/borjúmáj 100 grammban 5-10 mg vas van
• tojás: 1 tojássárgájában átlagosan 1-1,5 mg vas van
• zöldségek, gomba:
- lencse, bab, csicseriborsó megfőzött állapotban 50 grammban 2-4 mg vas van
- paradicsomlé 1 dl-ben 1-1,5 mg vas van
- retek (hónapos) 100 grammban 1-2 mg vas van
- spenót, sóska megfőzött állapotban 100 grammban 2-5 mg vas van
- zöldborsó, zöldbab elkészítve 100 grammban 2-3 mg vas van
- gomba (vargánya, csiperke) 50 grammban 5 mg vas van
• magok:
- müzlik és gabonapelyhek (vassal dúsított) 30 grammban 4-6 mg vas van
- mák 50 grammban 10-14 mg vas van
- mandula 50 grammban 3-4 mg vas van
- mogyoró 50 grammban 15-20 mg vas van
- kakaó (cukrozatlan, őrölt kakaóbab) 50 grammban 3-4 mg vas van.
2025 szeptemberében, néhány héttel ezelőtt a NICE közzétette a pneumónia diagnózisára és kezelésére vonatkozó legfrissebb irányelvét (NG250), amely felnőttekre és gyermekekre vonatkozóan is tartalmaz ajánlásokat. A NICE irányelvek elsősorban angliai szakemberek számára kötelező erejű ajánlások, azonban magas színvonalú, evidenciákon alapuló útmutatásokról lévén szó, amelyre világszerte szakmai standardként tekintenek, minden gyermekellátó orvosnak érdemes ismerni azokat. Véleményem szerint el kell gondolkodnunk azon, hogy a saját gyakorlatunkban az antibiotikum-kezelés időtartama, a választott szerek spektruma és a kiegészítő vizsgálatok mennyiben felelnek meg az aktuális nemzetközi ajánlásoknak (a baktériumok eltérő antibiotikumrezisztenciája, a lakosság eltérő egészségi állapota vagy az eltérő szociális- és gazdasági háttér valóban indokolják az eltérő kezelési sémákat?). Az alábbiakban kiemeltük a számunkra lényeges pontokat.
A véralvadás nagyon komplex folyamata az emberi szervezetnek. Védő, vérzéscsillapító szerepe van, traumák, sérülések esetén, de csak ha megfelelő helyen, ideig és mértékben történik. Normális körülmények között az alvadást elősegítő és gátló faktorok egyensúlyban vannak. A trombofília fokozott véralvadási hajlamot jelent, nagyobb trombózis rizikót. Egyáltalán nem ritka állapot, kb. minden 4. embert érint. A kóros vérrögképződés életveszélyes tromboembóliás betegséghez vezethet. A mélyvénás trombózis ill. tüdőembólia gyakorisága 18 éves kor alatt kb. 1:100 000.
Tovább olvas ...Dr. Mihai Craiu új könyve (Cartea sănătății copilului tău) 2025. június 1-jén jelent meg, és valódi segítséget kínál a szülőknek a gyermekgondozás egyik legnagyobb kihívásában: hogyan ismerjük fel, mikor van valóban ok az aggodalomra, és mit tegyünk, ha a gyermek megbetegszik?
Több évtizedes gyermekorvosi tapasztalata alapján Dr. Craiu közérthetően és tudományosan megalapozottan válaszol azokra a kérdésekre, amelyek szinte minden szülő fejében megfogalmazódnak:
Tovább olvas ...