Közeleg a bronchiolitis-szezon. Ennek apropóján röviden bemutatjuk a tavaly megjelent „Frissités - 2022-es olasz irányelvek a csecsemők hörgőgyulladásának kezeléséről” című cikket, amely összefoglalja Olaszország aktuális ajánlásait a csecsemők bronchiolitisének kezelésére vonatkozóan. Ezek az irányelvek az egészségügyi szakemberek számára a legfrissebb jó gyakorlatokat mutatják be a bronchiolitis diagnosztizálására, kezelésére és megelőzésére. A cél az, hogy ezt a patológiát jobb eredménnyel tudjuk kezelni.
A bronchiolitis az egy éves kor alatti kórházi beutalások leggyakoribb oka. Az RSV (respiratory syntitial vírus, a köznyelvben óriássejtes vírus) évente világszerte, az európai országokban november-április között járványszerűen okoz megbetegedést, jellemzője a kislégúti hám gyulladása, ödémája, fokozott nyák szekrécióval. Specifikus antivirális terápia jelenleg nem áll rendelkezésre – bár klinikai vizsgálatok már folynak – így a kezelés csak tüneti: megfelelő oxigenizáció és hidráltsági állapot biztosítása.
A betegség diagnózisa klinikai: RSV vírus előfordulása igen gyakori a populációban, de megbetegedést jellemzően 1 év alatti csecsemőkben okoz, 6 hónapos kor alatt találkozunk súlyosabb lefolyással. 2-3 napos hurutos előzmény után a csecsemőnél szapora és/vagy nehezített légzés, zihálás lép fel, társulhat láz, táplálási nehezítettség. Hat hétnél fiatalabb csecsemőknél sokszor az apnoe az egyetlen tünet. Fizikális vizsgálattal diffúz finom, apróhólyagú szörtyzörejek hallhatók. Változó a súlyosság, és változékony a klinikai lefolyás. Fokozott rizikót jelent a 12 hét alatti kor, a koraszülöttség, a légzési-keringési rendszer egyéb betegége, immunhiány.
Kórházba kell utalni a csecsemőt, ha 12 hetesnél fiatalabb, ismert alapbetegségei vannak (pl veleszületett szívhiba, immundeficiencia), kifejezett mellkasi behúzódások láthatók, légzésszáma 60/min felett van, szobalevegőn 92% alatti oxigén szaturáció mérhető vagy a csecsemő otthoni ápolása, állapotának gondos követése nem biztosítható (rossz szocio- ökonómiai körülmények, nehéz földrajzi megközelíthetőség, közlekedési viszonyok). Amennyiben nincs szükség kórházi felvételre, a csecsemő hozzátartozóit részletesen fel kell világosítani a betegség lényegéről, tüneteiről, lefolyásáról, valamint az otthoni ápolás feladatairól, az állapotrosszabbodás felismeréséről, az ilyenkor szükséges teendőkről.
Az orvosnak pontosan meg kell határoznia azokat a szülő által is megítélhető jeleket, amikor haladéktalanul ismételt orvosi vizsgálatra van szükség:
- a szokásos napi folyadékbevitel legalább 50%-a nem biztosítható,
- száraz, lepedékes nyelv, ismételten nincs vizelet a pelenkában, besüppedt kutacs, feltűnő bágyadtság, érdektelenség,
- több napja elhúzódó magas (tartósan 39 fok feletti) láz,
- fokozódó szapora, ziháló légvétel, hangos nyögés (légzésszám számolása!),
- légzéskimaradás, elszürkülés.
Kórházi felvétel szükségessége esetén is a minimal handling elve érvényesül: rutinszerűen nem kell végezni mellkas röntgenvizsgálatot, kiterjesztett laborvizsgálatokat, vérgáz analízist, bakteriológiai vizsgálatokat (ezekre csak szövődmények gyanúja esetén van szükség). A kórházban alkalmazott kezelés lényege szükség szerinti oxigénterápia, jó hidráltsági állapot biztosítása, élettani vagy töményebb sóoldat inhalációja. Hörgőtágítók, szteroid, antibiotikum rutinszerű alkalmazására nincs szükség, fontos azonban – ismerve a betegség változékony természetét – a csecsemő állapotának ismételt, gondos megfigyelése.
Az RSV bronchiolitis megelőzése védőoltással lehetséges (monoklonális RSV-immunglobulin, palivizumab). A védőoltásban részesítendők körét rendelet szabályozza: jelenleg a 32. gesztációs hét előtt született gyermekeket kapnak térítésmentesen védőoltást.
- Manti, S., & Baraldi, E. (2024). A brief focus on 2022 Italian guidelines on the management of bronchiolitis in infants. Global Pediatrics, 8, 100129.
- medscape.com.
2025 szeptemberében, néhány héttel ezelőtt a NICE közzétette a pneumónia diagnózisára és kezelésére vonatkozó legfrissebb irányelvét (NG250), amely felnőttekre és gyermekekre vonatkozóan is tartalmaz ajánlásokat. A NICE irányelvek elsősorban angliai szakemberek számára kötelező erejű ajánlások, azonban magas színvonalú, evidenciákon alapuló útmutatásokról lévén szó, amelyre világszerte szakmai standardként tekintenek, minden gyermekellátó orvosnak érdemes ismerni azokat. Véleményem szerint el kell gondolkodnunk azon, hogy a saját gyakorlatunkban az antibiotikum-kezelés időtartama, a választott szerek spektruma és a kiegészítő vizsgálatok mennyiben felelnek meg az aktuális nemzetközi ajánlásoknak (a baktériumok eltérő antibiotikumrezisztenciája, a lakosság eltérő egészségi állapota vagy az eltérő szociális- és gazdasági háttér valóban indokolják az eltérő kezelési sémákat?). Az alábbiakban kiemeltük a számunkra lényeges pontokat.
A véralvadás nagyon komplex folyamata az emberi szervezetnek. Védő, vérzéscsillapító szerepe van, traumák, sérülések esetén, de csak ha megfelelő helyen, ideig és mértékben történik. Normális körülmények között az alvadást elősegítő és gátló faktorok egyensúlyban vannak. A trombofília fokozott véralvadási hajlamot jelent, nagyobb trombózis rizikót. Egyáltalán nem ritka állapot, kb. minden 4. embert érint. A kóros vérrögképződés életveszélyes tromboembóliás betegséghez vezethet. A mélyvénás trombózis ill. tüdőembólia gyakorisága 18 éves kor alatt kb. 1:100 000.
Tovább olvas ...
Dr. Mihai Craiu új könyve (Cartea sănătății copilului tău) 2025. június 1-jén jelent meg, és valódi segítséget kínál a szülőknek a gyermekgondozás egyik legnagyobb kihívásában: hogyan ismerjük fel, mikor van valóban ok az aggodalomra, és mit tegyünk, ha a gyermek megbetegszik?
Több évtizedes gyermekorvosi tapasztalata alapján Dr. Craiu közérthetően és tudományosan megalapozottan válaszol azokra a kérdésekre, amelyek szinte minden szülő fejében megfogalmazódnak:
Tovább olvas ...