Közeleg a bronchiolitis-szezon. Ennek apropóján röviden bemutatjuk a tavaly megjelent „Frissités - 2022-es olasz irányelvek a csecsemők hörgőgyulladásának kezeléséről” című cikket, amely összefoglalja Olaszország aktuális ajánlásait a csecsemők bronchiolitisének kezelésére vonatkozóan. Ezek az irányelvek az egészségügyi szakemberek számára a legfrissebb jó gyakorlatokat mutatják be a bronchiolitis diagnosztizálására, kezelésére és megelőzésére. A cél az, hogy ezt a patológiát jobb eredménnyel tudjuk kezelni.

A bronchiolitis az egy éves kor alatti kórházi beutalások leggyakoribb oka. Az RSV (respiratory syntitial vírus, a köznyelvben óriássejtes vírus) évente világszerte, az európai országokban november-április között járványszerűen okoz megbetegedést, jellemzője a kislégúti hám gyulladása, ödémája, fokozott nyák szekrécióval. Specifikus antivirális terápia jelenleg nem áll rendelkezésre – bár klinikai vizsgálatok már folynak – így a kezelés csak tüneti: megfelelő oxigenizáció és hidráltsági állapot biztosítása.

A betegség diagnózisa klinikai: RSV vírus előfordulása igen gyakori a populációban, de megbetegedést jellemzően 1 év alatti csecsemőkben okoz, 6 hónapos kor alatt találkozunk súlyosabb lefolyással. 2-3 napos hurutos előzmény után a csecsemőnél szapora és/vagy nehezített légzés, zihálás lép fel, társulhat láz, táplálási nehezítettség. Hat hétnél fiatalabb csecsemőknél sokszor az apnoe az egyetlen tünet. Fizikális vizsgálattal diffúz finom, apróhólyagú szörtyzörejek hallhatók. Változó a súlyosság, és változékony a klinikai lefolyás. Fokozott rizikót jelent a 12 hét alatti kor, a koraszülöttség, a légzési-keringési rendszer egyéb betegége, immunhiány.

Kórházba kell utalni a csecsemőt, ha 12 hetesnél fiatalabb, ismert alapbetegségei vannak (pl veleszületett szívhiba, immundeficiencia), kifejezett mellkasi behúzódások láthatók, légzésszáma 60/min felett van, szobalevegőn 92% alatti oxigén szaturáció mérhető vagy a csecsemő otthoni ápolása, állapotának gondos követése nem biztosítható (rossz szocio- ökonómiai körülmények, nehéz földrajzi megközelíthetőség, közlekedési viszonyok). Amennyiben nincs szükség kórházi felvételre, a csecsemő hozzátartozóit részletesen fel kell világosítani a betegség lényegéről, tüneteiről, lefolyásáról, valamint az otthoni ápolás feladatairól, az állapotrosszabbodás felismeréséről, az ilyenkor szükséges teendőkről.

Az orvosnak pontosan meg kell határoznia azokat a szülő által is megítélhető jeleket, amikor haladéktalanul ismételt orvosi vizsgálatra van szükség:
   -    a szokásos napi folyadékbevitel legalább 50%-a nem biztosítható,
   -    száraz, lepedékes nyelv, ismételten nincs vizelet a pelenkában, besüppedt kutacs, feltűnő bágyadtság, érdektelenség,
   -    több napja elhúzódó magas (tartósan 39 fok feletti) láz,
   -    fokozódó szapora, ziháló légvétel, hangos nyögés (légzésszám számolása!),
   -    légzéskimaradás, elszürkülés.

Kórházi felvétel szükségessége esetén is a minimal handling elve érvényesül: rutinszerűen nem kell végezni mellkas röntgenvizsgálatot, kiterjesztett laborvizsgálatokat, vérgáz analízist, bakteriológiai vizsgálatokat (ezekre csak szövődmények gyanúja esetén van szükség). A kórházban alkalmazott kezelés lényege szükség szerinti oxigénterápia, jó hidráltsági állapot biztosítása, élettani vagy töményebb sóoldat inhalációja. Hörgőtágítók, szteroid, antibiotikum rutinszerű alkalmazására nincs szükség, fontos azonban – ismerve a betegség változékony természetét – a csecsemő állapotának ismételt, gondos megfigyelése.
Az RSV bronchiolitis megelőzése védőoltással lehetséges (monoklonális RSV-immunglobulin, palivizumab). A védőoltásban részesítendők körét rendelet szabályozza: jelenleg a 32. gesztációs hét előtt született gyermekeket kapnak térítésmentesen védőoltást.

Felhasznált források: 

   - Manti, S., & Baraldi, E. (2024). A brief focus on 2022 Italian guidelines on the management of bronchiolitis in infants. Global Pediatrics, 8, 100129.
   - medscape.com.