Alacsonynövésről akkor beszélünk, ha a gyermekünk az átlagos romániai populációhoz képest a 3-as percentilis alatt helyezkedik el.
Ha véletlenszerűen választunk 100 azonos nemű és azonos életkorú romániai gyermeket és magasság szerint növekvő sorrendbe állítjuk őket, a 3 percentilist képviseli a 3. legalacsonyabb gyermek. Statisztikai szempontból ez hozzávetőlegesen a -2 standard deviációnak felel meg.
2 éves kor alatt érdemes vízszintes helyzetben, 2 éves kor fölött pedig függőleges helyzetben mérni a testmagasságot.
A Román Endokrinológia Társaság oldalán (https://auxologie.sre.ro/) a születési dátum, a gyermek neme és aktuális paraméterei alapján (testsúly, testmagasság, haskörfogat), bármelyik szülő térítésmentesen tudja ellenőrizni, hogy megfelelő ritmusban fejlődik-e a gyermeke.
Ha a bevezetett paramétereket a program nem normálisnak jelölte meg, érdemes családorvoshoz vagy gyermekorvoshoz fordulni.
A csecsemők fejlődésének értékeléséhez a kronológiai életkorukból le kell vonni, hogy hány héttel a 40. terhességi hét előtt születtek. Az így kapott korrigált életkorhoz kell viszonyítani az aktuális testsúlyukat és testhosszukat. Ezt a korrekciót a 32. hét előtt született babák esetében 2 éves korig, míg a 32. és 36. hét között születetteknél 1 éves korig szükséges alkalmazni.
Magzati életben leginkább az inzulin és inzulinszerű növekedési faktor (IGF) segíti a fejlődést, természetesen a jó placentaműködés és a megfelelő anyai tápláltság mellett. Az első két évben a táplálkozás és a pajzsmirigyhormonok vannak a legnagyobb hatással a növekedésre. 2 éves kor után a genetikai faktorok és a növekedési hormon is szerepet kapnak, serdülő korban pedig értelemszerűen a nemi hormonok (fiúknál a tesztoszteron, lányoknál az ösztrogén). Érdemes megjegyezni, hogy a serdülésbe való belépés előtt lelassul a növekedés, mint egy nekirugaszkodás a sprint előtt.
2 éves kor után, amennyiben a gyermekünk legalább évi 5-6 cm-t nő, nyugodtak lehetünk. Ellenkező esetben érdemes orvos véleményét kikérni.
Serdülőkorban jelentkezik a nemi hormonok hatására. Ebben az időszakban a kamaszok 8-10 cm-et nőnek évente. Ez a jelenség fiúknál körülbelül 2 évvel később jelentkezik. A gyors növekedés a növekedési porcok záródásával fejeződik be.
Sokkal ritkábban, mint gondolnánk. A tanulmányok alapján körülbelül 5%-ban. Endokrinológushoz akkor irányítja a gyermeket a gyermekorvos, amikor sikerült egyéb okot kizárnia: felszívódási vagy táplálkozási zavar, bármilyen egyéb krónikus betegség (vese-máj-metabolikus betegségek).
Az édesanya és az édesapa magasságából kell átlagot számolni. Kislányok esetében ebből ki kell vonni 6.5 cm-t, kisfiúk esetében ehhez hozzá kell adni 6.5 cm-t. Orvosi nyelven ezt célmagasságnak nevezzük.
Az orvos munkáját legjobban a növekedési napló vezetésével tudjuk segíteni. Ebbe feljegyezzük a mérési időpontot, a gyermek súlyát és magasságát. A méréseket legalább 6-12 havonta ismételjük.
Milyen esteben kerül szóba a növekedési hormonkezelés a román irányelv szerint?
1. Amennyiben az endokrinológus igazolta a növekedési hormon hiányát.
2. Ha a gyermek kis súllyal született és 4 éves korra sem sikerült behozni a lemaradást.
3. Veseelégtelenségben szenvedő gyermekeknél.
4. Bizonyos genetikai szindrómák esetében (Turner-, Silver-Russel-, Noonan-, Prader-Willi-szindróma, SHOX gén mutációja).
5. Ha a magasság -3 standard deviáció alatt van és a szülői célmagasságtól is elmarad, azzal a megjegyzéssel, hogy egyéb organikus okokat sikerült kizárni.
Fontos hangsúlyozni, hogy csontfejlődési rendellenességek, felszívódási zavarok, alultápláltság esetén a növekedési hormonkezelés nem jelent megoldást az alacsony növésre.
2025 szeptemberében, néhány héttel ezelőtt a NICE közzétette a pneumónia diagnózisára és kezelésére vonatkozó legfrissebb irányelvét (NG250), amely felnőttekre és gyermekekre vonatkozóan is tartalmaz ajánlásokat. A NICE irányelvek elsősorban angliai szakemberek számára kötelező erejű ajánlások, azonban magas színvonalú, evidenciákon alapuló útmutatásokról lévén szó, amelyre világszerte szakmai standardként tekintenek, minden gyermekellátó orvosnak érdemes ismerni azokat. Véleményem szerint el kell gondolkodnunk azon, hogy a saját gyakorlatunkban az antibiotikum-kezelés időtartama, a választott szerek spektruma és a kiegészítő vizsgálatok mennyiben felelnek meg az aktuális nemzetközi ajánlásoknak (a baktériumok eltérő antibiotikumrezisztenciája, a lakosság eltérő egészségi állapota vagy az eltérő szociális- és gazdasági háttér valóban indokolják az eltérő kezelési sémákat?). Az alábbiakban kiemeltük a számunkra lényeges pontokat.
A véralvadás nagyon komplex folyamata az emberi szervezetnek. Védő, vérzéscsillapító szerepe van, traumák, sérülések esetén, de csak ha megfelelő helyen, ideig és mértékben történik. Normális körülmények között az alvadást elősegítő és gátló faktorok egyensúlyban vannak. A trombofília fokozott véralvadási hajlamot jelent, nagyobb trombózis rizikót. Egyáltalán nem ritka állapot, kb. minden 4. embert érint. A kóros vérrögképződés életveszélyes tromboembóliás betegséghez vezethet. A mélyvénás trombózis ill. tüdőembólia gyakorisága 18 éves kor alatt kb. 1:100 000.
Tovább olvas ...
Dr. Mihai Craiu új könyve (Cartea sănătății copilului tău) 2025. június 1-jén jelent meg, és valódi segítséget kínál a szülőknek a gyermekgondozás egyik legnagyobb kihívásában: hogyan ismerjük fel, mikor van valóban ok az aggodalomra, és mit tegyünk, ha a gyermek megbetegszik?
Több évtizedes gyermekorvosi tapasztalata alapján Dr. Craiu közérthetően és tudományosan megalapozottan válaszol azokra a kérdésekre, amelyek szinte minden szülő fejében megfogalmazódnak:
Tovább olvas ...