Alacsonynövésről akkor beszélünk, ha a gyermekünk az átlagos romániai populációhoz képest a 3-as percentilis alatt helyezkedik el.
Ha véletlenszerűen választunk 100 azonos nemű és azonos életkorú romániai gyermeket és magasság szerint növekvő sorrendbe állítjuk őket, a 3 percentilist képviseli a 3. legalacsonyabb gyermek. Statisztikai szempontból ez hozzávetőlegesen a -2 standard deviációnak felel meg.
2 éves kor alatt érdemes vízszintes helyzetben, 2 éves kor fölött pedig függőleges helyzetben mérni a testmagasságot.
A Román Endokrinológia Társaság oldalán (https://auxologie.sre.ro/) a születési dátum, a gyermek neme és aktuális paraméterei alapján (testsúly, testmagasság, haskörfogat), bármelyik szülő térítésmentesen tudja ellenőrizni, hogy megfelelő ritmusban fejlődik-e a gyermeke.
Ha a bevezetett paramétereket a program nem normálisnak jelölte meg, érdemes családorvoshoz vagy gyermekorvoshoz fordulni.
A csecsemők fejlődésének értékeléséhez a kronológiai életkorukból le kell vonni, hogy hány héttel a 40. terhességi hét előtt születtek. Az így kapott korrigált életkorhoz kell viszonyítani az aktuális testsúlyukat és testhosszukat. Ezt a korrekciót a 32. hét előtt született babák esetében 2 éves korig, míg a 32. és 36. hét között születetteknél 1 éves korig szükséges alkalmazni.
Magzati életben leginkább az inzulin és inzulinszerű növekedési faktor (IGF) segíti a fejlődést, természetesen a jó placentaműködés és a megfelelő anyai tápláltság mellett. Az első két évben a táplálkozás és a pajzsmirigyhormonok vannak a legnagyobb hatással a növekedésre. 2 éves kor után a genetikai faktorok és a növekedési hormon is szerepet kapnak, serdülő korban pedig értelemszerűen a nemi hormonok (fiúknál a tesztoszteron, lányoknál az ösztrogén). Érdemes megjegyezni, hogy a serdülésbe való belépés előtt lelassul a növekedés, mint egy nekirugaszkodás a sprint előtt.
2 éves kor után, amennyiben a gyermekünk legalább évi 5-6 cm-t nő, nyugodtak lehetünk. Ellenkező esetben érdemes orvos véleményét kikérni.
Serdülőkorban jelentkezik a nemi hormonok hatására. Ebben az időszakban a kamaszok 8-10 cm-et nőnek évente. Ez a jelenség fiúknál körülbelül 2 évvel később jelentkezik. A gyors növekedés a növekedési porcok záródásával fejeződik be.
Sokkal ritkábban, mint gondolnánk. A tanulmányok alapján körülbelül 5%-ban. Endokrinológushoz akkor irányítja a gyermeket a gyermekorvos, amikor sikerült egyéb okot kizárnia: felszívódási vagy táplálkozási zavar, bármilyen egyéb krónikus betegség (vese-máj-metabolikus betegségek).
Az édesanya és az édesapa magasságából kell átlagot számolni. Kislányok esetében ebből ki kell vonni 6.5 cm-t, kisfiúk esetében ehhez hozzá kell adni 6.5 cm-t. Orvosi nyelven ezt célmagasságnak nevezzük.
Az orvos munkáját legjobban a növekedési napló vezetésével tudjuk segíteni. Ebbe feljegyezzük a mérési időpontot, a gyermek súlyát és magasságát. A méréseket legalább 6-12 havonta ismételjük.
Milyen esteben kerül szóba a növekedési hormonkezelés a román irányelv szerint?
1. Amennyiben az endokrinológus igazolta a növekedési hormon hiányát.
2. Ha a gyermek kis súllyal született és 4 éves korra sem sikerült behozni a lemaradást.
3. Veseelégtelenségben szenvedő gyermekeknél.
4. Bizonyos genetikai szindrómák esetében (Turner-, Silver-Russel-, Noonan-, Prader-Willi-szindróma, SHOX gén mutációja).
5. Ha a magasság -3 standard deviáció alatt van és a szülői célmagasságtól is elmarad, azzal a megjegyzéssel, hogy egyéb organikus okokat sikerült kizárni.
Fontos hangsúlyozni, hogy csontfejlődési rendellenességek, felszívódási zavarok, alultápláltság esetén a növekedési hormonkezelés nem jelent megoldást az alacsony növésre.
Ahogy közeledik a várva várt nyaralás, mindenki a fürdőruhákra, napszemüvegre és naptejre koncentrál. De van valami, ami legalább ilyen fontos – és amit sokan utolsó pillanatban kapkodva pakolnak: a sürgősségi (elsősegély) táska. Egy apró sérülés, napszúrás, hirtelen belázasodás vagy egy rovarcsípés a legszebb napokat is beárnyékolhatja – különösen, ha gyerek is van velünk. Egy jól összeállított sürgősségi csomag időt, pénzt és sok idegeskedést spórolhat meg, ha baj van.
Tovább olvas ...
Az egyik legnagyobb odafigyelést igénylő feladat a gyógyszerek helyes alkalmazása a gyermekellátás során. A felnőtt dózisok egyszerű csökkentése nem elég: a farmakokinetika, farmakodinámia, alkalmazási indikációk és mellékhatások mind életkorfüggő sajátosságokat mutatnak, amit minden, gyermeket ellátó orvosnak ismerni kell. Ezt az igényt szolgálja ki a „Ghid de prescriere a medicamentelor pediatrice”, egy átfogó és gyakorlatorientált kézikönyv.
Tovább olvas ...
Miért fontos a jód?
A jód a pajzsmirigyhormonok strukturális alkotóeleme. Egy felnőtt ember pajzsmirigye napi 50 µg alatti jódbevitel esetén nem tudja fenntartani a normális hormontermelést: a thyreoidea-stimuláló hormon (TSH) szintje megemelkedik, emiatt a pajzsmirigy megnagyobbodik (golyva, strúma alakul ki), és pajzsmirigy-alulműködés lép fel (hipotireózis). Erre a legérzékenyebb a fejlődésben lévő szervezet (magzati kor, kisgyermekkor), hiszen a szomatikus és neurológiai fejlődéshez elengedhetetlenek a pajzsmirigyhormonok. Irodalmi adatok ezt a jelenséget kretinizmusként írják a jódhiányos területeken. Mivel 2002-ben Romániában is bevezették a kereskedelmi só univerzális jódozását, a kretinizmus ritkává vált (legalábbis a jódhiány okozta formája). Európai adatok szerint az iskolás gyermekek 6.3%-a, felnőttek 54%-a, várandós nők 64-70%-a jódhiányos.
