♦ Soha ne hagyja a kisbabát felügyelet nélkül az ágyon vagy heverőn.
♦ Soha ne hagyja a kisbabát felügyelet nélkül más gyerek vagy háziállat társaságában!
♦ Soha ne rázza meg a kisbabát! Ha úgy érzi nincs már türelme a kisbabához, forduljon segítségért (férj, nagyszülők, családorvos, gyermekorvos)!
♦ Az első 6 hónapban ne érje a kisbabát közvetlen napsütés!
A kisbaba számára az anyatej a legmegfelelőbb táplálék. Hiánytalanul tartalmazza a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat és ellentesteket, amelyek védik őt a betegségektől. Az első hetekben szoptatáskor számos probléma jelentkezhet, de ezek a gondok rendszerint maguktól megoldódnak. Néhány tanács a kismamáknak a sikeres anyatejes tápláláshoz:
♦ legfontosabb a pozitív hozzáállás és a kitartás, az első 1-2 hétben a szoptatás fájdalmas lehet
♦ a helyes mellretétellel a fájdalom csökken, kérjen segítséget már az első napokban
♦ szoptasson igény szerint, gyakran (napi 8, akár 12 alkalommal), mindkét melléből
♦ keressen kényelmes szoptatási pozíciót (fekve, ülve), töltsön kellő időt pihenéssel
♦ fogadja el a segítséget a házimunka elvégzésében
♦ táplálkozzon helyesen, változatosan (nem szükséges diétázni) és fogyasszon megfelelő mennyiségű folyadékot (2–3 l naponta). Alkalmanként egy pohár sör/bor/pezsgő vagy a napi egy kávé megengedett. A szoptatás nem büntetés!
Igény esetén az anyatej fagyasztás nélkül 2–4 °C fokon 24 óráig, a hűtőben fagyasztva (-10°C) 1 hétig, mélyhűtőben (-18°C) pedig 3 hónapig tárolható. Szobahőmérsékleten történő tárolás esetén az anyatej 2 óráig fogyasztható.
A fagyasztott tejet fokozatosan olvasztjuk ki, szabadon hagyva szobahőmérsékleten, hűtőszekrényben vagy üvegestől gőzfürdőben. Soha ne főzze fel az anyatejet, mert a benne levő ellentestek lebomlanak. A kiolvasztott tejet 24 óráig tárolhatjuk még a hűtőszekrényben.
Az anyatejet tiszta, kis műanyag üvegekben tároljuk, címkével jelölve a lefejés időpontját.
Rendkívül ritkán fordul elő, hogy a tejelválasztás mennyisége nem elegendő, vagy a szoptatásnak ellenjavallatai vannak. Ilyen esetben babatápszer javasolt. Beszélje meg a gyermekorvosával, melyik termék ajánlott a kisbabája számára.
Ne adjon tehéntejet, juhtejet vagy kecsketejet a kisbabának 1 éves koráig, mert ezek nem tartalmazzák a növekedéséhez szükséges tápanyagokat és kifejezetten allergizáló hatásúak.
Függetlenül attól, hogy mivel táplálkozik a kisbaba, D3 vitamin adása szükséges, napi 400–800 NE adagban 7 napos korától 2 éves koráig, 2–6 éves korban pedig a téli időszakban (szeptembertől áprilisig).
Meggyőző jel, hogy a babának naponta 5–6 vizes pelenkája van és folyamatosan nő a súlya. Megfelelő súlygyarapodás mellett nem számít kórosnak az sem, ha a babának csak 5 naponta van széklete. Eleinte napi 8–12-szer szoptassa a babát. Anyatejes táplálás esetén nem szükséges víz vagy tea adása.
A köldökcsonk leválásáig a kisbabát részlegesen fürdetjük. Az első teljes fürdetés 2 nappal a köldökcsonk leválása után történik. A kisbabát ajánlott minden nap megfürdetni.
A kisbaba ápolásához gyerekeknek szánt kozmetikumokat használjon. Ha a baba bőrét száraznak ítéli, kérjen tanácsot a gyerekorvostól. A kisbaba bőrére szükségtelen olajat, krémeket és porokat használni.
A köldökcsonkot szárazon és tisztán kell tartani. Napi 5–6 alkalommal le kell törölni kékszeszes vattával vagy fülpálcikával (minden pelenkacsere alkalmával). A köldökcsonk 2–3 héten belül elszárad és leválik. Egy kis mennyiségű vér megjelenhet leválás után, de ez normális jelenség. Ha gennyet észlel a köldökcsonkon, vagy begyullad (megpirosodik) körülötte a bőr, értesítse orvosát!
A baba körmeit levágjuk, nem lerágjuk. A körmöket a baba saját használatú ollójával vágja le, hetente a kéz ujjain és 1–2 alkalommal havonta a lábujjakról. Ne vágja túl közel az ujjakhoz. Egy hetes kortól már szabad körmöt vágni, lehetőleg amikor a baba nyugodt vagy alszik.
Maximum egy réteg ruhával adjon többet a babára, mint amit Ön visel. A baba ruháit külön kell mosni, és öblítéshez csak tiszta vizet szabad használni. A baba arcát nem szükséges letakarni.
A kisbabát a kórházból való távozást követően, az első napokban már ki lehet vinni a levegőre. Kezdetben 5 percet tartózkodjunk a friss levegőn, majd, ha az időjárás megfelelő, fokozatosan növeljük a kint töltött időt. Télen, ha a hőmérséklet nem esik -3 °C fok alá, nyugodtan lehet a babával sétálni. Kerüljék a zsúfolt helyeket (piac, templom, bevásárlóközpontok stb.).
Általában az újszülöttek napi 16–17 órát alszanak és 2–4 óránként ébrednek fel, az éjszakai-nappali ritmusuk pedig csak 4–6 hónapos korukban alakul ki. A kisbabát MINDIG a hátára fektesse, ezáltal csökkentve a hirtelen csecsemőhalál kockázatát. Ne használjon párnákat, puha plédeket és tömött plüssállatot a baba ágyában, mivel ezek fulladást okozhatnak.
Anyatejjel táplált babák esetén napi 2–10 széklet a normális, de a 3-4 naponta jelentkező 1 széklet is elfogadható. Az anyatejes széklet hígabb állagú, aranysárga színű és minden etetés után előfordulhat. A tápszeres babák széklete általában keményebb és ritkábban ürül. Ha a baba széklete véres vagy nyákos, azonnal beszéljen gyermekorvosával!
Az elfogyasztott folyadék mennyiségétől függően, a kisbabákra napi 6–12 vizes pelenka jellemző. Néhány esetben, ha a vizelet kapcsolatba kerül a pelenkával, ezen rózsaszín kristályok jelenhetnek meg – ez teljesen normális jelenség.
Aggasztó jelek: ha kevesebb mint 5 pelenkára van szüksége naponta, vagy ha a gyerek az utóbbi 6–8 órában nem ürített vizeletet.
A baba testhőmérsékletét hónaljban vagy végbélben kell mérni, digitális kijelzős hőmérővel. A csecsemő normális testhőmérséklete változó, újszülöttek esetében a 37°C a normális érték felső határa hónaljban mérve (vagy 37.5 °C a popsijában mérve).
A láz nem mindig jelent megbetegedést – egy csecsemő testhőmérséklete lehet magasabb, ha túl van öltöztetve. Másrészt nem minden betegség jár lázzal, nagyon beteg kisbabák sokszor láztalanok. Lázcsillapítási célra mindig legyen otthon Paracetamol kúp, 125 mg kiszerelésű vagy szirup. Adagolás: 15 mg/kg/adag, naponta legtöbbször négy alkalommal.
Az oltások megvédik a kisbabát bizonyos súlyos megbetegedésektől. A kisbaba születése után már a szülészeten részesül néhány oltásban. Az oltásokat egyszerre kapják a gyerekek. Soha ne engedje beoltani a beteg gyereket (nyűgös, sír, nem eszik, enyhén lázas stb.)! Mindig értesítse orvosát, ha úgy véli, hogy kisbabája beteg – függetlenül a láz jelenlététől vagy hiányától!
A következő oltásokat tartalmazza az aktuális országos oltási program: Hepatitis B, BCG oltás, diftéria–tetanusz–szamárköhögés (acellularis), gyermekbénulás (inaktivált), pneumococcus, Haemophylus influenza, rózsahimlő-mumpsz-kanyaró, Humán Papilloma Virus (méhnyakrák ellen).
Az országos oltási program nem tartalmaz minden oltást, ami a kisbabája számára védelmet nyújt, de léteznek opcionális (választható) oltások. Ezek a következő betegségek ellen védenek: rotavirus, varicella (hólyagoshimlő), hepatitis A, meningococcus, grippe. Ezeket az oltásokat a szülők szerzik be és a családorvos a kötelező oltásokkal egyidőben adja be.
A gyermekgyógyászati egyesületek 6 hónapos korig kizárólagos tápláléknak az anyatejet javasolják. Anyatejes táplálás hiányában a tápszer a javasolt alapélelem. Nemzetközi javaslat, hogy a szilárd ételeket az anyatejjel táplált babáknál 6 hónapos kor után kezdjék el bevezetni, a tápszerrel táplált csecsemők esetében 4 hónapos kor után.
6 hónapos korban kisbabája készen állhat a hozzátáplálásra. Keresse az erre utaló jeleket, mint a fejtartás, enyhe segítséggel való ülés, valamint a baba kíváncsisága az ételekre. Amikor kisbabája készen áll, (hozzávetőleg ebben a korban) elkezdhet naponta egyszer adni a következő ételekből:
♦ babapépek anyatejben vagy tápszerben, simára kavarva (először rizspépet adjon, és ne vegyes őrleményeket);
♦ finomra pürésített zöldségek: sárgarépa, édes krumpli, borsó, zöldpaszuly, tök ;
♦ finomra pürésített gyümölcsök: banán, alma, körte, barack, mangó, avokádó;
♦ finomra pürésített húsok;
♦ joghurt.
Az anyatejes táplálást folytassa a hozzátáplálással párhuzamosan.
Ebben az időben dúsíthatja a baba ételét és hagyhat kisebb darabokat az ételben, hogy a baba rágja meg. Attól függően, hogy hány foga van a babának, megpróbálhatja a darabosabb ételeket is. A darabosabb ételek lehetnek: gyümölcsök vagy zöldségek, apró, puha sajtdarabok, főtt tészta, apró, főtt húsdarabkák, tojássárga, pirítós kenyér, apróra vágva. Naponta egyszer vízzel hígított friss gyümölcslé is adható, mennyisége ne haladja meg az 50ml-t.
Ebben az időben az anyatej, illetve tápszer továbbra is szükséges.
Fejlődési mérföldkövek
♦ 3 hónapos korára a baba: hasra fektetve felemeli a fejét és követi a mozgó tárgyakat;
♦ 6 hónapos korára megfordul a hátáról a hasára és a hasáról a hátára, mosolyog az ismerős személyekre;
♦ 9 hónapos korára kevés segítséggel felül, kúszik, majd mászik, apró tárgyakat megfog a hüvelyk- és mutatóujja segítségével;
♦ 12 hónapos korára támaszkodva áll, reagál a saját nevére, fél az idegenektől.
Ha fejlődésbeli elmaradást észlel a család, érdemes szakember véleményét kérni.
1. nem megfelelő súlygyarapodás
2. hazamenetel után fokozódó sárgaság
3. vérzés (hányadékban, székletben)
4. láz
5. légzési problémák
6. bármikor amikor úgy tűnik, hogy valami nincs rendben
Felelős szerkesztő: Dr. Gyulai Gabriella újszülöttgyógyász főorvos, gyermekgyógyász főorvos.
Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház
RO-520064 Sepsiszentgyörgy, Stadion út 1–3., Kovászna megye
Telefon: +40 267 311 580, e-mail: neonatologie@sectii.spitfog.ro
Az egészséges csecsemő intenzív növekedési és fejlődési igényeit 6 hónapos korig a kizárólagos szoptatás (anyatej) kielégíti. Az anyatej a csecsemő legmegfelelőbb tápláléka. Ha a szoptatás nem lehetséges, akkor csecsemő-tápszerrel, mesterséges táplálásra van szükség.
Féléves kor után már az anyatej önmagában nem fedezi a csecsemő tápanyag- és vitaminszükségletét, de még kb. 1 éves korig a fő tápláléka marad. Javasoljuk a szoptatás folytatását 2 éves korig, sőt azon túl is, ha az anya és a gyermek úgy kívánja.
AMIT JÓ TUDNI A SZÜLŐNEK
(4-) 6 hónapos korban kezdjük meg a csecsemő hozzátáplálását. A hozzátáplálás időszerűségét a csecsemő értelmi- és mozgásfejlettsége jelzi (érdeklik az ételek, lenyeli a pépeket, fél-ülőhelyzetben etethető). Ha a csecsemő beteg, elhalasztjuk az új ételek adását.
Tovább olvas ...
A napokban jelent meg a Román Gyermekgyógyász Társaság elnöke, prof. dr. Doina Anca Pleșca által szerkesztett Tratat de pediatrie kézikönyv. A közel 900 oldalas gyermekgyógyászati szakkönyv fejezetei összesen 74 szerző keze alól kerültek ki.
A főszerkesztő így ír róla:
Tratatul de pediatrie se dorește a fi o lucrare complexă, actualizată și modernă, cuprinzând cele mai recente date din literatura de specialitate națională și internațională referitoare la patologia copilului, care să vină în sprijinul medicilor pediatri, medicilor de familie și nu numai. Acest tratat reprezintă un proiect de suflet, demarat de mai mulți ani, sub egida Societății Române de Pediatrie.
Az egyes fejezetek az alábbi 15 fő témakörbe csoportosulnak:
Tovább olvas ...A hemofília egy hosszantartó, krónikus betegség. Egy véralvadási zavar, amit egy a májban termelődő alvadásfaktor hiánya okoz. "A hemofília" esetén a VIII-as faktorból van kevesebb vagy hiányzik, "B hemofília" esetén a IX-es faktor mennyisége csökkent. A betegség súlyossága a faktor szintjétől függ:
Az A és B hemofília csak a férfiakat érinti és általában halmozódik egy családon belül. Ritkán előzmények nélkül is megjelenhet, vagyis egy olyan családban, ahol addig még senki sem volt hemofíliás.
A hemofília nem gyógyítható, de a legtöbb betegnél felnőtt korban csökken a faktorszükséglet, ezért kevesebb beavatkozást igényel. Szerencsére egy kezelhető betegségről van szó. Az alvadási faktorok pótolhatók és így a vérzések megállíthatóak, sőt ki is védhetőek. A VIII-as és IX-es faktor megtalálható a vérplazmában, ezért az első hemofíliás gyógyszer az emberi vérplazma volt. Ez a kezelés ellenben nagyon sok komplikációval járt: allergiás reakciók, fertőzések (hepatitisz, HIV, stb), ezért kiszűrték és koncentrálták, külön a VIII és külön a IX-es faktorokat, több ember vérplazmájából. Az előállított gyógyszereket ellenőrizték és sterilizálták. Így alakították ki a plazma-derivátumokat, amelyek sokkal biztonságosabbak. Később laboratóriumi körülmények között fejlesztették ki a VIII-as és IX-es faktort, amelyeket rekombinánsoknak neveztek el. A rekombinánsok nem okozhatnak fertőzést, de ezeknek is vannak hibái, amelyeket majd megemlítek. A faktorok legnagyobb "hibája", hogy intravénásan lehet csak beadni őket, ami még egy felnőtt esetében is problémát jelent.
Tovább olvas ...