Egy fehérje, amely megtalálható a rozsban, árpában és a búzában.
A gluténérzékenység vagy cöliákia egy autoimmun gyulladásos bélbetegség, ami azt jelenti, hogy a glutén és a vele összekapcsolt fehérjék hatására a szervezetben önpusztító folyamat indul be.
Gyomorbélrendszeri panaszok esetén:
• hosszasan fennálló hasmenés
• hasi puffadás
• teltségérzés
• alacsony testsúly, vagy súlyvesztés
• hasi görcsök
• székrekedés
• hányás
Egyéb szervrendszeri panaszok:
• fejfájás, ingerültség, depresszió
• ízületi fájdalmak
• krónikus fáradtság
• késői pubertás
• vashiányos vérszegénység
• vérvizsgálatok: elsősorban a szöveti transzglutamináz elleni IgA (anti TG-IgA) antitestet mutatjuk ki
• endomysium elleni IgA antitesttel, egy következő vérvétel során nyomatékosíthatjuk a diagnózist
• vannak helyzetek, amikor az első vizsgálatok alapján nem egyértelmű, hogy lisztérzékenységről van-e szó (csak enyhén emelkedett transzglutamináz szint).
• hasznos lehet a genetikai vizsgálat (HLA DQ2/DQ8); amennyiben negatív eredményt ad (a lakosság 80%-a) lisztérzékenyég nem állhat fenn; pozitív eredmény a teljes lakosság 20%-nál fordul elő, azonban ez nem jelent diagnózist, közülük csak 3% lesz lisztérzékeny.
• önmagában a szigorú diéta, mint diagnosztikus lehetőség, nem elégséges a cöliákia diagnózisához, mivel az IgE mediált lisztérzékenységben is megszűnhetnek a tünetek diéta hatására.
• fontos megjegyezni, hogy a vérvizsgálatok eredménye csak abban az esetben értelmezhető, ha a páciens az elmúlt egy hónapban nem követett gluténmentes diétát.
Gyakran társul egyéb autoimmun betegségekkel (1-es típusú cukorbetegség, autoimmun pajzsmirigy gyulladás, juvenilisidiopáthiásizületi gyulladás) – ezen esetekben javasolt a lisztérzékenység keresése. Ha a családi korelőzményben diagnosztizált gluténérzékenység van (elsőfokú rokon), szintén javasolt a szűrés
fennálló tünetek nélkül is.
Szigorú gluténmentes diéta.
Glutént tartalmazó élelmiszerek
• Búza, rozs, árpa és az ezekből készült élelmiszerek és italok
• Zab (önmagában nem tartalmaz glutént), mivel általában együtt szállítják a búzával, ezért oda kell figyelni, hogy gluténmentes zabot vásároljunk
• Kenyérféleségek, pékáruk és egyéb sütőipari termékek
• Panírozott ételek
• Sütemények, édességek
• Müzlik, granolák
• Kekszféleségek
• Lisztek
• Tészták
• Kuszkusz, bulgur
• Mártások, szószok, öntetek
• Levesporok, ételízesítők
• Fűszerek
• Néhány fagyasztott sült krumpli
• Sör, sörélesztő-pehely, maláta
Az élelmiszeriparban a glutén stabilizátorként és sürítőként is használatos, ezért nagyon nehéz kiszűrni ennek jelenlétét adott élelmiszerekben. Ezek mellett a keresztszennyeződés kockázata is fennáll azokban az üzemekben, ahol gluténtartalmú ételeket is előállítanak. A vásárolt élelmiszerek címkéinek ellenőrzése így
fokozott figyelmet igényel.
Élelmiszerek, amelyek nem tartalmaznak glutént:
• Hús- és haltermékek, feldolgozatlanul, akár fagyasztva vagy konzervben, de szószok, fűszerkeverékek hozzáadása nélkül, mivel ezek is tartalmazhatnak glutént.
• Tejtermékek
• Tojás
• Friss gyümölcs és zöldség, fagyasztott vagy konzerv, szószok, gyümölcslevek, diófélék nélkül;
• Gabonafélék és álgabonák: amarant, hajdina, kukorica, lencse, psyllium, quinoa, rizs, szója, tápióka, köles;
• Kukoricalisztből, szójalisztből, lencselisztből, rizsből, hajdinából, kölesből, amarantból, gesztenyéből készült sütőipari termékek;
• Gluténmentes tészták
• Paradicsompaszta, tahini, lekvár, méz, juharszirup, kakaó, mindenféle sótlan ecet, egyes salátaöntetek, kukoricacsipsz, pattogatott kukorica, tea, kávé, bor;
• Kukorica-, burgonya- vagy tápióka keményítő.
A nem kötelező (opcionális) oltások listája Romániában, 2025-ben:
1. Rotavírus elleni oltás (Rotarix, Rotateq)
2. Meningitis elleni oltás (Bexsero, Nimenrix, Trumenba, Menveo, Menquadfi)
3. Influenza elleni oltás (Fluenz tetra, Influvac Tetra/Vaxigrip Tetra)
4. Bárányhimlő (varicella) elleni oltás (Varilrix, Varivax)
5. HPV elleni oltás/Méhnyakrák elleni védőoltás (Gardasil 9, Cervarix)
6. Hepatits A elleni oltás (Havrix junior, Havrix adult 1440, Avaxim 80 U/Avaxim 160 U)
7. Kullancs okozta okozta agyvelő-gyulladás elleni védőoltás (FSME IMMUN JUNIOR, Encepur copii/adulti)
Az idei évben Debrecenben került sor a Kölcsey Központban az évi nagygyűlésre november 14-16 között, ahol a Magyar Gyermekorvosok Társasága egyben ünnepelte a 100 éves évfordulóját. Ebben az évben lett 100 éves a Debreceni Gyermekklinika és a Pécsi Gyermekklinika is, valamint 50 éves a Magyar Gyermekneurológiai Társaság. Az ERPE szakcsoport néhány tagjával mi is részt vettünk ezen a rendezvényen, ahol bemutatásra került a szakcsoportunk is, amelynek 10 éves fennállását ünnepeltük, éppen egy héttel a nagygyűlés előtt. Szívvel-lélekkel-tudománnyal – ezzel a mottóval zajlott az idei kongresszus, rengeteg előadással három napon át.
Tovább olvas ...
A székrekedés az egyik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri rendellenesség gyermekeknél, mely általában funkcionális (működési zavar), de ritkán komolyabb szervi okai is lehetnek. Székrekedés akkor áll fenn, ha a székletürítés ritka (heti 3-nál kevesebb), a széklet kemény, ürítése fájdalmat okoz.
A székrekedés gyakoribb okai:
♦ működési zavar: helytelen táplálkozás, csecsemő étrendváltása, kevés folyadékbevitel, mozgásszegény életmód, pszichés tényezők (bilire szoktatás során, székletvisszatartás iskolai környezetben, egyéb helytelen székletürítési szokások miatt); alkati jellegzetességek és családi hajlam is hozzájárulhat a kialakulásához.
♦ szervi betegség: Hirschsprung-kór, neurológiai vagy anatómiai eltérések, gyógyszerek mellékhatásai (pl. antihisztaminok, vaskészítmények, kalcium tartalmú gyógyszerek stb.), anyagcsere-betegségek, tehéntejfehérje-allergia, felszívódási zavarok.
