A PIMS (= Paediatric Multisytem Inflammatory Syndrome, más néven MIS-C = Multysystem Inflammatory Syndrome in Children) betűszó egy olyan gyermekkori tünetegyüttest jelent, amelynek lényege a sokszervi gyulladás az immunrendszer zavara miatt. A szindróma korábban is ismert volt, mint nagyon ritkán előforduló betegség, de a koronavírus járvány alatt előtérbe került. A gyermekek általában nem lesznek súlyosan betegek a koronavírus-fertőzés miatt, viszont néhány esetben a betegséget követően, főként serdülőknél előfordul ez a gyulladásos szindróma, amit összefüggésbe hoztak a koronavírussal. Hangsúlyozzuk, hogy ez a tünetegyüttes ritka, eddig Romániában feltehetően száznál kevesebb gyermeket érintett. Ez a tájékoztató szülőknek, tanároknak, oktatóknak szól, mindazoknak, akik gyermekeket gondoznak vagy tanítanak. Orvosok szerkesztették a rendelkezésre álló jelenlegi tudásanyagra, bizonyítékokra alapozva.
Annak ellenére, hogy 2021-ben február folyamán nőtt a fertőzések aránya a gyermekekben (0-19 évesek korosztályában heti 39 új eset /100.000 lakos) a kórházi beutalások aránya továbbra is nagyon alacsony maradt, ebben a betegcsoportban a gyermekek 3%-át kellett kórházba utalni rövidebb vagy hosszabb kivizsgálás végett. 100.000 gyermek közül átlagosan 1-5-nek lesz szüksége kórházi felvételre a COVID-19 miatt, és ezek közül még kevesebbnek van szüksége intenzív osztályos ápolásra.
Súlyos betegség nem csak a koronavírus fertőzés alatt alakulhat ki. A koronavírus fertőzéshez köthető PIMS jellemzően kettő-négy héttel a COVID-19 után fordult elő. Ez a szindróma a COVID19-ben szenvedő (vagy ezen átesett) gyermekek kevesebb mint 0,5% -ában jelent meg. A betegségben szenvedő gyermekek többségét nem érinti komolyan, viszont néhány esetben súlyos is lehet.
A PIMS vagy MIS-C a koronavírus szövődményeként jelentkező kései, gyulladásos autoimmun reakció.
Szakemberek előtt nem ismeretlen ez a szindróma, a gyermekreumatológusok már régóta ismernek és kezelnek sikeresen ilyen betegeket. Romániában is a szindrómával kapcsolatos ajánlásokat a Román Gyermekreumatológusok Társasága (Societatea Romana de Reumatologie Pediatrica – SRRP) fogalmazta meg, kiemelve a multidiszciplináris ellátás fontosságát, vagyis a gyermekeket gyermekorvos, reumatológus, kardiológus és hematológus lássa el, és az ellátás megfelelő felkészültségű kórházban történjen.
2020 áprilisában jelentek meg az első közlemények COVID-19 utáni súlyos szisztémás gyulladásban szenvedő gyermekekről. A gyulladás a szervezet immunrendszerének normális reakciója a fertőzések leküzdésére, de néha az immunrendszer túlterhelődik és megtámadhatja a saját szerveket. Ezeket az eseteket fontos időben felismerni, hogy a gyermekek sürgős orvosi ellátást kaphassanak. A legfőbb probléma az, hogy a betegség kezeletlenül a szív koszorúereinek tágulatát okozhatja, ugyanakkor a gyulladás más szerveket is érinthet (mint pl. a máj és vese), és a súlyos esetek sürgős intenzív ellátást igényelhetnek.
Igen. Az orvosok bizonyos vizsgálatokat végeznek annak megállapítására, hogy milyen szerveket érint a betegség, és milyen kezelést kell nyújtani a gyermeknek. Ha adott esetben a kezelőorvos nem 100%-ban biztos abban, hogy egy gyermeknek vagy serdülőnek valóban PIMS szindrómája van, akkor is a tünetek és működési zavarok rendezésével elősegítheti a gyógyulást. Jó példa erre a gyulladás csökkentésére szolgáló kezelés. A kutatók folyamatosan azon dolgoznak, hogy többet megtudjanak a PIMS-ről és arról, hogy mely kezelések a legmegfelelőbbek az egyes betegek számára.
A PIMS néhány tünete átfedésben lehet más ritka kórképekkel, például a Kawasaki-kórral és a Toxikus Shock-szindrómával, ezért hallhatunk pl. „Kawasaki-szerű” szindróma megnevezést is. Ezen kórképek szövődményei károsíthatják a szívet. A Kawasaki szindróma általában öt év alatti gyermekeket, míg a PIMS inkább idősebb gyermekeket és tizenéveseket érint (1-17 év között a nemzetközi közlemények szerint, 10-14 év a magyarországi adatok szerint).
Minden PIMS-ben szenvedő gyermek lázas lesz, amely több napig is eltart. Nagyon sok más tünet is jelentkezhet, mint: hasi fájdalom, hasmenés, hányás, kiütések, szájnyálkahártya és az ajkak gyulladása, hideg kéz és láb, vörös szem (nem váladékozó kötőhártyagyulladás). Ezek a tünetek más betegségekben is megtalálhatók, de megjelenésük esetén a jelenlegi viszonyok miatt a PIMS-re is kell gondolni. Noha a legtöbben nem lesznek nagyon rosszul (a PIMS lehet enyhe lefolyású is), néhány gyermeket súlyosan érinthet a szindróma. A legfontosabb az, hogy ne felejtsük el, hogy minden rossz általános állapotban lévő gyermeket gyorsan orvoshoz kell vinni és kezelni kell – de ez érvényes bármilyen más súlyos betegségre is.
Ha a gyermek testhőmérséklete 38°C vagy annál magasabb a láza több napon át, kötőhártya-, száj- és ajaknyálkahártya gyulladása van, elesett állapotú, akkor haladéktalanul lépjen kapcsolatba családorvosával vagy hívja a 112-t. Ha nem tudott beszélni sem háziorvossal, sem 112-vel, vigye gyermekét a legközelebbi sürgősségre. Ha gyermekének nincsenek meg a súlyos rosszullét jelei, de még mindig aggódik, úgyszintén beszéljen háziorvosával.
Nehéz megmondani, mert folyamatosan nő a számuk - és azért is, mert nincs egy meghatározott vizsgálat vagy teszt, aminek a pozitív eredménye PIMS diagnózist jelentene. 2020 április és június között azonban az orvosok arról számoltak be, hogy világszerte mintegy 200 gyermeket láttak ilyen állapotban, de Romániában a járvány egy éve alatt csak Bukarestben 60 körüli esetről számoltak be. A COVID-19 második hulláma után nőhet még az esetek száma. Az orvosok továbbra is gyűjtik az információkat arról, hogy a PIMS pontosan hogyan hat a gyermekek szervezetére. Lehetséges, hogy jóval több gyermeknek is volt ilyen állapota, de csak a súlyos esetek kerültek kórházba, lehetséges, hogy a nagyon enyhe esetek meggyógyultak orvosi segítség nélkül is, anélkül, hogy felismerték volna a kórképet.
Nem tudjuk biztosan, ugyanis egy kevéssé ismert betegségről van szó, a diagnózisnak is megvannak a fent említett nehézségei, azonban kijelenthető, hogy rendkívül ritkán fordulhat elő PIMS miatti elhalálozás. Például az Egyesült Királyságban az orvosok úgy gondolják, hogy eddig két gyermek halt meg PIMS miatt, de nem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy csak ez a szindróma volt az elhalálozások oka. A szakértők egyetértenek abban, hogy a PIMS-hez kapcsolódó halálozások az egész világon kivételesen ritkák. Ezt érdemes összevetni azzal a ténnyel, hogy évente ennél sokkal több gyermek hal meg különböző más fertőzésekben, például influenzában vagy akár bárányhimlőben. Amikor PIMS-t állapítanak meg, akkor is a legtöbb esetben elvárható, hogy a gyermek teljesen felépüljön. Minden PIMS-ben szenvedő gyermek orvosi utánkövetésben kell részesüljön.
Úgy tűnik, hogy a PIMS a COVID-19-hez kapcsolódik, mivel a legtöbb gyermeknek volt vírusfertőzése, vagy fertőzésre utaló pozitív antitesteket találtak (azoknál is, akik korábban nem tűntek betegnek). A PIMS tüneteiben szenvedő gyermekek között volt néhány, akiknél nem lett pozitív az antitest vizsgálat. Tehát az biztos, hogy a PIMS időben követi a koronavírus fertőzést, de az ok-okozatiság részletekbe menően még nincs feltárva és bizonyítva.
Jelenleg nincs olyan teszt, amely meg tudná biztosan mondani az orvosoknak, hogy a gyermek biztosan ebben szenved. A szindróma kifejezés sokféle tünet összességét jelenti, amelyek együttesen jelezhetik az orvosok számára, hogy van-e valakinek egy adott betegsége. Az orvosok keresik a PIMS tüneteinek mintázatát, és ha a szóba jövő tünetek többsége megtalálható a betegnél, akkor különböző vizsgálatokat végeznek (például vérnyomást mérnek, vérvizsgálatokat végeznek) a diagnózis felállításához.
A világ minden táján, gyakorlatilag minden etnikumhoz tartozó gyermeket érintett a PIMS. Afrikai és ázsiai származásúaknál aránylag gyakrabban fordul elő, de jelenleg még nem világos, hogy ennek mi az oka. Lehetséges, hogy ez azért van, mert ezekben a közösségekben magasabb volt a COVID-19 esetek száma, de a genetikai fogékonyság is állhat a háttérben. Fontos azonban, hogy etnikumtól függetlenül mindenki tisztában legyen ennek a betegségnek a jeleivel és tüneteivel, bármennyire is ritka. Hazánkban ilyen irányú megfigyelésekről nincs még tudomásunk. Az orvosok egyre többet tudnak meg erről az állapotról, és reméljük, hogy további információink lesznek a következő hónapokban. Noha az oltás még nem elérhető a gyermekek számára, egyes szakértők javasolnák annak alkalmazását, ha beadható lesz.
Attól függetlenül, hogy felmerül vagy sem a PIMS diagnózisa, azonnal hívjon mentőt, ha az alábbi tünetek valamelyike fennáll:
- sápadt, márványos, hideg bőr,
- súlyos légzészavar: nehezített légzés, a száj kékes vagy a bőr szürkés színű, elfárad a beszédben,
görcsroham,
- szokatlan, vigasztalhatatlan sírás, zavart tudatállapot, aluszékonyság,
pontszerű kiütések, amelyek nem tűnnek el nyomásra (véraláfutás-szerű),
- 3 hónaposnál fiatalabb csecsemő 38 fok feletti láza, ha nem hozható összefüggésbe előzőleg beadott oltással és nincs más tünet,
- herefájdalom, főleg serdülőknél,
- súlyos beteg benyomását kelti a gyermek.
Attól függetlenül, hogy milyen betegségre gyanakszik, családorvosától kérjen tanácsot, ha bármely tünet jelen van az alábbiak közül. Ha néhány órán belül nem elérhető a családorvos, akkor vigye be a gyermeket a sürgősségre!
- nehezen lélegzik: a gyermek karjait felemelve a légzések alatt a bordaközöknél vagy a szegycsont feletti láthatóan behúzódik,
- kiszáradás jelei láthatóak: beesett szemek, szédülés, vizelet mennyisége csökkent,
- aluszékony vagy nyűgös akkor is, amikor éppen nem lázas,
- hidegrázás vagy ismeretlen eredetű izomfájdalom,
- magas láz (39 fok fölött) 3-6 hónapos csecsemőnél,
- több mint 5 napja tartó 38 fok feletti láz,
- rossz általános állapot vagy fokozatos állapotrosszabbodás,
- véres széklet vagy véres vizelet,
- szomjúság és gyakori vagy nagy mennyiségű vizelés,
- fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járó kéz-lábsérülés
- fejsérülés szédüléssel, sírással társulva,
- a szülő aggasztónak tartja a gyermek állapotát.
Ha nincs tünete a fentiek közül, akkor gondozza otthon a gyermekét, és figyelje bármilyen új tünet megjelenését. Ha COVID19-re utaló tüneteket lát (láz, köhögés, íz-szaglás hiány/zavar), akkor beszéljen családorvosával, végezzenek tesztelést. Maradjon otthoni elkülönítésben, amíg a teszteredményt megkapja.
A tájékoztató elsősorban az angol nyelvű PIMS: the COVID-19 linked syndrome affecting children - information for families kiadványra támaszkodik, figyelembe véve a Román Gyermekreumatológus Társaság ajánlásait és több magyar nyelvű webinárium és közlemény következtetéseit.
Mikor beszélünk alacsonynövésről?
Alacsonynövésről akkor beszélünk, ha a gyermekünk az átlagos romániai populációhoz képest a 3-as percentilis alatt helyezkedik el.
Mit jelent a percentilis fogalma?
Ha véletlenszerűen választunk 100 azonos nemű és azonos életkorú romániai gyermeket és magasság szerint növekvő sorrendbe állítjuk őket, a 3 percentilist képviseli a 3. legalacsonyabb gyermek. Statisztikai szempontból ez hozzávetőlegesen a -2 standard deviációnak felel meg.
Ahogy közeledik a várva várt nyaralás, mindenki a fürdőruhákra, napszemüvegre és naptejre koncentrál. De van valami, ami legalább ilyen fontos – és amit sokan utolsó pillanatban kapkodva pakolnak: a sürgősségi (elsősegély) táska. Egy apró sérülés, napszúrás, hirtelen belázasodás vagy egy rovarcsípés a legszebb napokat is beárnyékolhatja – különösen, ha gyerek is van velünk. Egy jól összeállított sürgősségi csomag időt, pénzt és sok idegeskedést spórolhat meg, ha baj van.
Tovább olvas ...
Az egyik legnagyobb odafigyelést igénylő feladat a gyógyszerek helyes alkalmazása a gyermekellátás során. A felnőtt dózisok egyszerű csökkentése nem elég: a farmakokinetika, farmakodinámia, alkalmazási indikációk és mellékhatások mind életkorfüggő sajátosságokat mutatnak, amit minden, gyermeket ellátó orvosnak ismerni kell. Ezt az igényt szolgálja ki a „Ghid de prescriere a medicamentelor pediatrice”, egy átfogó és gyakorlatorientált kézikönyv.
Tovább olvas ...