A székrekedés az egyik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri rendellenesség gyermekeknél, mely általában funkcionális (működési zavar), de ritkán komolyabb szervi okai is lehetnek. Székrekedés akkor áll fenn, ha a székletürítés ritka (heti 3-nál kevesebb), a széklet kemény, ürítése fájdalmat okoz.
A székrekedés gyakoribb okai:
♦ működési zavar: helytelen táplálkozás, csecsemő étrendváltása, kevés folyadékbevitel, mozgásszegény életmód, pszichés tényezők (bilire szoktatás során, székletvisszatartás iskolai környezetben, egyéb helytelen székletürítési szokások miatt); alkati jellegzetességek és családi hajlam is hozzájárulhat a kialakulásához.
♦ szervi betegség: Hirschsprung-kór, neurológiai vagy anatómiai eltérések, gyógyszerek mellékhatásai (pl. antihisztaminok, vaskészítmények, kalcium tartalmú gyógyszerek stb.), anyagcsere-betegségek, tehéntejfehérje-allergia, felszívódási zavarok.
Következmények
A kezeletlen székrekedés komoly következményekkel járhat: végbélnyílás berepedés, végbélelőesés, aranyér, annak vérzése, akaratlan székletcsorgás (encopresis), vizeletfertőzések. Az első fájdalmas székelés után a gyermek félni fog és visszatartja a székletet. Amennyiben többször ismétlődik ez a panasz, a gyermek a székletvisszatartást akaratlanul megtanulja. A belek kitágulnak a nagy mennyiségű visszatartott széklet miatt, az besűrűsödik, szilárdabbá válik és egyre nehezebben, hosszasabban és fájdalmasabban ürül ki. Ennek az ördögi körnek a megszakításához szeretetteljes türelem, tapintat és kitartás kell.
Kezelés
A kezelés időigényes, több hónapig, akár egy évig is eltarthat.
♦ bélrendszer kiürítése: első lépésként a bélrendszer kiürítése szükséges, rendszerint orvosi segítséggel. Főleg kisgyermekeknél ne próbálkozzanak otthon a szülők kúppal vagy mikroklizmákkal beavatkozni, mert sérülhet a végbélnyílás nyálkahártyája, fájdalmat okozva a gyermeknek, aki még nagyobb ellenállást fog mutatni a következő kezelések alkalmával.
♦ diéta: A gyermek rostokban gazdag ételeket fogyasszon (lásd alább), és kerülje a székrekedést okozó ételeket (pl. banán, csoki, sajt, túró, rizs, keménytojás stb.). Fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, azonban tehéntejből legfeljebb napi 500ml-t fogyasszon.
♦ testmozgás: a belek mozgásba hozását segíti (kerékpározás, séták a barátokkal, kötélugrás, labdajátékok). Iskolás gyermekek esetén ez inkább délután lehetséges, amikor nem kell az iskolapadban ülniük.
♦ gyógyszeres kezelés: rendszerint csak gyógyszeres kezeléssel érhető el, hogy hónapokon keresztül ne legyen a gyermeknek kemény széklete. Erre több típusú gyógyszer is rendelkezésünkre áll (pl. laktulóz, trimebutin, paraffinolaj, macrogolok). Mivel a kezelés hosszú és minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, mindenképpen orvosi felügyelet alatt kell végezni.
♦ székelési szokás kialakítása (toilet training): A gyógyszeres kezelést általában csak azoknál lehet abbahagyni, akik kialakítják a napi székelési rutint. A gyermeket minden nap meghatározott időben (legtöbben felkelés vagy reggelizés utánra időzítik) bilire vagy WC-re kell ültetni kb. 10 percre. A kicsi kaphat egy kanál bélmozgató folyadékot (egy éves kor felett pl. méz vagy olaj) vagy valami rágnivalót a kezébe. Nem baj, ha az első időszakban nincs eredmény. A gyermek szokja meg, hogy ez kötelező program, ami nem okoz fájdalmat. Természetesen ezt a rutint, időpontot lehet módosítani a gyermek és a család életvitele függvényében. Az új szokás csak akkor alakítható ki, ha a szülő kitartó és következetes, de kedvességgel és játékosággal szép eredményeket lehet elérni. Ajánljuk a bilikönyvek (Alona Frankel: Bilikönyv) használatát.
Rostban gazdag ételek:
♦ zöldség- és főzelékfélék képezzék az étrend alapját.
♦ legmagasabb a rosttartalma a száraz hüvelyeseknek (bab, borsó, lencse)
♦ kukorica, zöldborsó, petrezselyemgyökér, káposztafélék, sóska, paraj, gomba, paradicsom, zöldpaprika, uborka, sárgarépa, hagyma stb.
♦ gyümölcsök: málna, ribizli, eper, szőlő, barack, szilva, alma, körte, füge. Aszalt szilva, szilvalekvár, szilvabefőtt.
♦ étkezési búzakorpa, zabkorpa, gabonapelyhek (rozs, zab, búza), hajdina, köles, barna rizs, teljes kiőrlésű lisztek,
♦ barna, magos kenyerek, péksütemények, korpás pogácsa,
♦ olajos magvak (dió, mák, mogyoró, kókuszreszelék, tökmag).
Felelős szerkesztők: Dr. Tóth Zsuzsa és Dr. Kelemen Izabella
Miért fontos a jód?
A jód a pajzsmirigyhormonok strukturális alkotóeleme. Egy felnőtt ember pajzsmirigye napi 50 µg alatti jódbevitel esetén nem tudja fenntartani a normális hormontermelést: a thyreoidea-stimuláló hormon (TSH) szintje megemelkedik, emiatt a pajzsmirigy megnagyobbodik (golyva, strúma alakul ki), és pajzsmirigy-alulműködés lép fel (hipotireózis). Erre a legérzékenyebb a fejlődésben lévő szervezet (magzati kor, kisgyermekkor), hiszen a szomatikus és neurológiai fejlődéshez elengedhetetlenek a pajzsmirigyhormonok. Irodalmi adatok ezt a jelenséget kretinizmusként írják a jódhiányos területeken. Mivel 2002-ben Romániában is bevezették a kereskedelmi só univerzális jódozását, a kretinizmus ritkává vált (legalábbis a jódhiány okozta formája). Európai adatok szerint az iskolás gyermekek 6.3%-a, felnőttek 54%-a, várandós nők 64-70%-a jódhiányos.
Márciusban a Tik-tok felületen egy újabb kihívás terjedt a fiatalok körében: ki melyik részét meri elfogyasztani a tulipánnak. Tudni kell, hogy a tulipán levele, virága, de főként a hagymája mérgező. Fontos, hogy felhívjuk a szülők figyelmét erre és ehhez hasonló mérgező növényekre, amelyekről talán nem is gondolnák, hogy mennyire veszélyes lehet, főként csecsemőkre, kis tipegőkre, akik mindent a szájukba vesznek. Nem kell megválni e növényektől, csak olyan helyre tenni, ahol a gyermekek nem érik el.
Tovább olvas ...
Az orbitális cellulitisz a szemüregi és szemüreg körüli kötőszöveti gyulladás. A periorbitalis cellulitis jóval gyakoribb, mint az orbitalis cellulitis és gyakrabban fordul elő 5 év alatti gyermekekben. A cellulitisz etiológiája általában fertőző ágens, a nem oltott páciensek esetében a Haemophilus influenzae elsősorban, de gondolnunk kell Streptococcus pneumoniae, Staphylococcus aureus-ra, Chlamydia-ra is.
