Alacsonynövésről akkor beszélünk, ha a gyermekünk az átlagos romániai populációhoz képest a 3-as percentilis alatt helyezkedik el.
Ha véletlenszerűen választunk 100 azonos nemű és azonos életkorú romániai gyermeket és magasság szerint növekvő sorrendbe állítjuk őket, a 3 percentilist képviseli a 3. legalacsonyabb gyermek. Statisztikai szempontból ez hozzávetőlegesen a -2 standard deviációnak felel meg.
2 éves kor alatt érdemes vízszintes helyzetben, 2 éves kor fölött pedig függőleges helyzetben mérni a testmagasságot.
A Román Endokrinológia Társaság oldalán (https://auxologie.sre.ro/) a születési dátum, a gyermek neme és aktuális paraméterei alapján (testsúly, testmagasság, haskörfogat), bármelyik szülő térítésmentesen tudja ellenőrizni, hogy megfelelő ritmusban fejlődik-e a gyermeke.
Ha a bevezetett paramétereket a program nem normálisnak jelölte meg, érdemes családorvoshoz vagy gyermekorvoshoz fordulni.
A csecsemők fejlődésének értékeléséhez a kronológiai életkorukból le kell vonni, hogy hány héttel a 40. terhességi hét előtt születtek. Az így kapott korrigált életkorhoz kell viszonyítani az aktuális testsúlyukat és testhosszukat. Ezt a korrekciót a 32. hét előtt született babák esetében 2 éves korig, míg a 32. és 36. hét között születetteknél 1 éves korig szükséges alkalmazni.
Magzati életben leginkább az inzulin és inzulinszerű növekedési faktor (IGF) segíti a fejlődést, természetesen a jó placentaműködés és a megfelelő anyai tápláltság mellett. Az első két évben a táplálkozás és a pajzsmirigyhormonok vannak a legnagyobb hatással a növekedésre. 2 éves kor után a genetikai faktorok és a növekedési hormon is szerepet kapnak, serdülő korban pedig értelemszerűen a nemi hormonok (fiúknál a tesztoszteron, lányoknál az ösztrogén). Érdemes megjegyezni, hogy a serdülésbe való belépés előtt lelassul a növekedés, mint egy nekirugaszkodás a sprint előtt.
2 éves kor után, amennyiben a gyermekünk legalább évi 5-6 cm-t nő, nyugodtak lehetünk. Ellenkező esetben érdemes orvos véleményét kikérni.
Serdülőkorban jelentkezik a nemi hormonok hatására. Ebben az időszakban a kamaszok 8-10 cm-et nőnek évente. Ez a jelenség fiúknál körülbelül 2 évvel később jelentkezik. A gyors növekedés a növekedési porcok záródásával fejeződik be.
Sokkal ritkábban, mint gondolnánk. A tanulmányok alapján körülbelül 5%-ban. Endokrinológushoz akkor irányítja a gyermeket a gyermekorvos, amikor sikerült egyéb okot kizárnia: felszívódási vagy táplálkozási zavar, bármilyen egyéb krónikus betegség (vese-máj-metabolikus betegségek).
Az édesanya és az édesapa magasságából kell átlagot számolni. Kislányok esetében ebből ki kell vonni 6.5 cm-t, kisfiúk esetében ehhez hozzá kell adni 6.5 cm-t. Orvosi nyelven ezt célmagasságnak nevezzük.
Az orvos munkáját legjobban a növekedési napló vezetésével tudjuk segíteni. Ebbe feljegyezzük a mérési időpontot, a gyermek súlyát és magasságát. A méréseket legalább 6-12 havonta ismételjük.
Milyen esteben kerül szóba a növekedési hormonkezelés a román irányelv szerint?
1. Amennyiben az endokrinológus igazolta a növekedési hormon hiányát.
2. Ha a gyermek kis súllyal született és 4 éves korra sem sikerült behozni a lemaradást.
3. Veseelégtelenségben szenvedő gyermekeknél.
4. Bizonyos genetikai szindrómák esetében (Turner-, Silver-Russel-, Noonan-, Prader-Willi-szindróma, SHOX gén mutációja).
5. Ha a magasság -3 standard deviáció alatt van és a szülői célmagasságtól is elmarad, azzal a megjegyzéssel, hogy egyéb organikus okokat sikerült kizárni.
Fontos hangsúlyozni, hogy csontfejlődési rendellenességek, felszívódási zavarok, alultápláltság esetén a növekedési hormonkezelés nem jelent megoldást az alacsony növésre.
A D-vitamin (kalciferol) zsírban oldódó vitamin. Legaktívabb formája a D3-vitamin (kolekalciferol), amely bőrben, ultraibolya sugarak (napsugárzás) hatására keletkezik. Gyermekek és fiatalok bőrében kb. kétszer olyan intenzíven képződik D-vitamin, mint az idősekében, de ezt a folyamatot több tényező befolyásolhatja: az éghajlat, a légköri szennyeződés, a napozás, a szabadban való tartózkodás, a bőr festenyzettsége (a sötét bőrszín hátrányt jelent), genetikai tényezők. Nagyon kis mennyiségben ételekből is hozzájuthatunk D-vitaminhoz. D-vitaminban gazdag a máj, tojássárga, halmájolajok és a D-vitaminnal dúsított termékek.
Tovább olvas ...Kedves Kollégák! Kedves szülők, érdeklődők!
Egyfajta "kulturális késést" próbálunk behozni, amikor a gyermek.ro honlapot elindítjuk. Az élet számos területén megfigyelhetjük, hogy az anyagi kultúra gyors változásaihoz a szellemi kultúra csak nagy késéssel alkalmazkodik - ezt hívja a szakirodalom kulturális késésnek [1]. Jó példa erre a tömeges elhízás: a munkavégzésben bekövetkezett változásokkal párhuzamosan még nem változtak meg az étkezési szokások. De kulturális késés az is, hogy az orvosok passzív felhasználók az internet virtuális terében, miközben betegeik (egészséggel kapcsolatos) internethasználata exponenciálisan nő.
Tovább olvas ...A ping-pong törés, valójában nem törés, hanem fokális benyomat a koponyán. Csaknem mindig újszülöttekben észlelhető, a koponyacsont nagyfokú plaszticitása kell a kialakulásához.