Egy májusi kormányrendeletnek próbálnak megfelelni azok a bevásárlóközpontok, amelyek a bejáratnál infravörös lázmérőt használnak szűrővizsgálathoz. Úgy tűnik, formális eljárásnak tekintik a szkennelést, ugyanis gyakran látni, hogy kézen (többnyire kézháton) mérik a hőmérsékletet. Ha eléggé hosszú ideig fennmarad ez a gyakorlat, könnyen bekerülhet az a tévhit a köztudatba, hogy akár kézen is lehet lázat mérni. Nem kellene.
Az emberi test felületének hőmérséklete testtájanként változó. Akinek szobahőmérsékleten hónaljban 36.4°C-ot mérünk, annak a fejbőrén körülbelül 34.8°C, karján 33.5°C, kezén 33.2°C, lábán 30.1°C, lábujjain pedig 29.1°C lesz a hőmérséklet. [1] A kéz hőmérsékletét közelebbről vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tenyér közepén néhány °C-al magasabb a hőmérséklet, mint az ujjak végén, tehát nem mindegy, pontosan hova irányítja az infrahőmérőt a bevásárlóközpont szigorú őre. [2] Másrészt, akik már ápoltak lázas gyermeket tudják, hogy magas láz esetén is jéghideg lehet a beteg keze. Egyértelmű, hogy a "kézlázmérés" mint olyan, járványtanilag teljesen haszontalan. A testfelszín hőmérséklete (köpenyhőmérséklet) tehát testtájanként nagyon változó, ezzel szemben a test belsejében (maghőmérséklet) az egyes szervek között azok vérellátásától függően legfeljebb néhány tized °C különbség mérhető. A maghőmérséklet a gyakorlatban jól mérhető végbél hőmérőzéssel, a kapott érték 0,3-0,5°C-al magasabb, mint amit hónaljban mérhetünk. A módszer hátránya, hogy nemcsak a felnőttek számára, gyermekeknek is kellemetlen, csecsemőknél akár sérülést is okozhat. Gyermekek testhőmérsékletét lehetőleg digitális lázmérővel, hónaljban kell mérni. A homlokhőmérők kevésbé pontosak, a napi gyakorlatban nem ritkán tapasztaljuk, hogy infravörös lázmérő lázas gyermeknek nem mutat emelkedett hőmérsékletet a homlokán. Ezt a szakmai közlemények úgy fogalmazzák meg, hogy viszonylag alacsony a módszer szenzitivitása (80-90%). [3] Főleg a láz kezdeti, emelkedő szakaszában pontatlan a mérés. Az infravörös fülhőmérők megbízhatóbbak, azonban a helyes használathoz megfelelő technika elsajátítása szükséges, ezért szülők számára véleményünk szerint nem ajánlott.
Visszatérve az infravörös homlokhőmérős szűrővizsgálatokra, azok hatékonyságáról már január óta folyamatosan jelennek meg közlemények, amelyek a főbb következtetésekben egyetértenek [4]
Tehát ne keltsen senkiben hamis biztonságérzetet, hogy lázat mérnek a kapunál. Érdemes-e egyáltalán ilyen módon szűrést végezni? Vitatható. Véleményem szerint a helyesen elvégzett szűrés így is hasznos: sokakat visszatarthat attól, hogy betegen induljanak bevásárolni, adott esetben megakadályozhatja betegek belépését forgalmas üzletekbe, állandó figyelmeztetést jelent, hogy több-kevesebb kockázattal jár zsúfolt helyekre belépni. Másrészt elvi kérdés, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközöknek bármennyire is csekély a hatékonysága, akkor is harcolni kell a járvány ellen - azzal, ami van.
Az ajtónál megkérdeztem az őrt, miért nem homlokon méri a lázat. Vállat vont, röviden válaszolt: Mert mindenki a kezét tartja.
Miért fontos a jód?
A jód a pajzsmirigyhormonok strukturális alkotóeleme. Egy felnőtt ember pajzsmirigye napi 50 µg alatti jódbevitel esetén nem tudja fenntartani a normális hormontermelést: a thyreoidea-stimuláló hormon (TSH) szintje megemelkedik, emiatt a pajzsmirigy megnagyobbodik (golyva, strúma alakul ki), és pajzsmirigy-alulműködés lép fel (hipotireózis). Erre a legérzékenyebb a fejlődésben lévő szervezet (magzati kor, kisgyermekkor), hiszen a szomatikus és neurológiai fejlődéshez elengedhetetlenek a pajzsmirigyhormonok. Irodalmi adatok ezt a jelenséget kretinizmusként írják a jódhiányos területeken. Mivel 2002-ben Romániában is bevezették a kereskedelmi só univerzális jódozását, a kretinizmus ritkává vált (legalábbis a jódhiány okozta formája). Európai adatok szerint az iskolás gyermekek 6.3%-a, felnőttek 54%-a, várandós nők 64-70%-a jódhiányos.
Márciusban a Tik-tok felületen egy újabb kihívás terjedt a fiatalok körében: ki melyik részét meri elfogyasztani a tulipánnak. Tudni kell, hogy a tulipán levele, virága, de főként a hagymája mérgező. Fontos, hogy felhívjuk a szülők figyelmét erre és ehhez hasonló mérgező növényekre, amelyekről talán nem is gondolnák, hogy mennyire veszélyes lehet, főként csecsemőkre, kis tipegőkre, akik mindent a szájukba vesznek. Nem kell megválni e növényektől, csak olyan helyre tenni, ahol a gyermekek nem érik el.
Tovább olvas ...
Az orbitális cellulitisz a szemüregi és szemüreg körüli kötőszöveti gyulladás. A periorbitalis cellulitis jóval gyakoribb, mint az orbitalis cellulitis és gyakrabban fordul elő 5 év alatti gyermekekben. A cellulitisz etiológiája általában fertőző ágens, a nem oltott páciensek esetében a Haemophilus influenzae elsősorban, de gondolnunk kell Streptococcus pneumoniae, Staphylococcus aureus-ra, Chlamydia-ra is.
