Alacsonynövésről akkor beszélünk, ha a gyermekünk az átlagos romániai populációhoz képest a 3-as percentilis alatt helyezkedik el.
Ha véletlenszerűen választunk 100 azonos nemű és azonos életkorú romániai gyermeket és magasság szerint növekvő sorrendbe állítjuk őket, a 3 percentilist képviseli a 3. legalacsonyabb gyermek. Statisztikai szempontból ez hozzávetőlegesen a -2 standard deviációnak felel meg.
2 éves kor alatt érdemes vízszintes helyzetben, 2 éves kor fölött pedig függőleges helyzetben mérni a testmagasságot.
A Román Endokrinológia Társaság oldalán (https://auxologie.sre.ro/) a születési dátum, a gyermek neme és aktuális paraméterei alapján (testsúly, testmagasság, haskörfogat), bármelyik szülő térítésmentesen tudja ellenőrizni, hogy megfelelő ritmusban fejlődik-e a gyermeke.
Ha a bevezetett paramétereket a program nem normálisnak jelölte meg, érdemes családorvoshoz vagy gyermekorvoshoz fordulni.
A csecsemők fejlődésének értékeléséhez a kronológiai életkorukból le kell vonni, hogy hány héttel a 40. terhességi hét előtt születtek. Az így kapott korrigált életkorhoz kell viszonyítani az aktuális testsúlyukat és testhosszukat. Ezt a korrekciót a 32. hét előtt született babák esetében 2 éves korig, míg a 32. és 36. hét között születetteknél 1 éves korig szükséges alkalmazni.
Magzati életben leginkább az inzulin és inzulinszerű növekedési faktor (IGF) segíti a fejlődést, természetesen a jó placentaműködés és a megfelelő anyai tápláltság mellett. Az első két évben a táplálkozás és a pajzsmirigyhormonok vannak a legnagyobb hatással a növekedésre. 2 éves kor után a genetikai faktorok és a növekedési hormon is szerepet kapnak, serdülő korban pedig értelemszerűen a nemi hormonok (fiúknál a tesztoszteron, lányoknál az ösztrogén). Érdemes megjegyezni, hogy a serdülésbe való belépés előtt lelassul a növekedés, mint egy nekirugaszkodás a sprint előtt.
2 éves kor után, amennyiben a gyermekünk legalább évi 5-6 cm-t nő, nyugodtak lehetünk. Ellenkező esetben érdemes orvos véleményét kikérni.
Serdülőkorban jelentkezik a nemi hormonok hatására. Ebben az időszakban a kamaszok 8-10 cm-et nőnek évente. Ez a jelenség fiúknál körülbelül 2 évvel később jelentkezik. A gyors növekedés a növekedési porcok záródásával fejeződik be.
Sokkal ritkábban, mint gondolnánk. A tanulmányok alapján körülbelül 5%-ban. Endokrinológushoz akkor irányítja a gyermeket a gyermekorvos, amikor sikerült egyéb okot kizárnia: felszívódási vagy táplálkozási zavar, bármilyen egyéb krónikus betegség (vese-máj-metabolikus betegségek).
Az édesanya és az édesapa magasságából kell átlagot számolni. Kislányok esetében ebből ki kell vonni 6.5 cm-t, kisfiúk esetében ehhez hozzá kell adni 6.5 cm-t. Orvosi nyelven ezt célmagasságnak nevezzük.
Az orvos munkáját legjobban a növekedési napló vezetésével tudjuk segíteni. Ebbe feljegyezzük a mérési időpontot, a gyermek súlyát és magasságát. A méréseket legalább 6-12 havonta ismételjük.
Milyen esteben kerül szóba a növekedési hormonkezelés a román irányelv szerint?
1. Amennyiben az endokrinológus igazolta a növekedési hormon hiányát.
2. Ha a gyermek kis súllyal született és 4 éves korra sem sikerült behozni a lemaradást.
3. Veseelégtelenségben szenvedő gyermekeknél.
4. Bizonyos genetikai szindrómák esetében (Turner-, Silver-Russel-, Noonan-, Prader-Willi-szindróma, SHOX gén mutációja).
5. Ha a magasság -3 standard deviáció alatt van és a szülői célmagasságtól is elmarad, azzal a megjegyzéssel, hogy egyéb organikus okokat sikerült kizárni.
Fontos hangsúlyozni, hogy csontfejlődési rendellenességek, felszívódási zavarok, alultápláltság esetén a növekedési hormonkezelés nem jelent megoldást az alacsony növésre.
A gyermekeknél megjelenő véres széklet hátterében különböző okok állhatnak, amelyeket célszerű életkor, illetve a vérzés helye alapján (felső- és alsó tápcsatornai vérzésként) csoportosítani. Anyatejjel táplált újszülötteknél és csecsemőknél a leggyakoribb okok közé tartozik az anyai mell sérülése, ami miatt a baba lenyelheti az anyai vért. Egészségesnek látszó csecsemőknél gyakran okoz véres székletet a tejfehérje-allergia, továbbá a végbél berepedése minden életkorban gyakori probléma.
Tovább olvas ...
A hegymászók egyik legnagyobb kihívást okozó problémájáról, a magaslati betegségről mindannyian gyakran olvashatunk, fontos azonban tudni, hogy nem csak 8000 méteres magasságokban találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Mikor és hogyan alakul ki? Milyen formái ismertek? Hogyan előzhetjük meg? – a magaslati betegség rövid, gyerekorientált áttekintése hasznos lehet a vakációs szezon idején.
Tovább olvas ...
2023. december 5-én Romániában kanyarójárványt jelentett be az Országos Közegészségügyi Intézet, mivel 29 megyében több mint 2000 kanyarós esetet regisztráltak. 2024. június 9-ig folyamatosan emelkedett az esetszám, összesen 18146 kimutatott kanyarós beteg volt Romániában. Megyék szerint, Brassó 2074, Maros 1216, Kovászna 458, Hargita 272 esettel szerepelnek az országos, nyilvános statisztikában. Eddig 18 halálos esetet tartanak számon (mind oltatlan betegek voltak).
Tovább olvas ...